Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 21. (Debrecen, 1985)
Debrecen város Levéltára
Az 1843-as jelentés még az iratok fizikai állapotát is figyelembe vette, alapelvként szögezve le, hogy az iratokat csomók formájában falemezek közé helyezve hosszanti irányban állítsák fel. E rendezési szisztéma alapgondolata a segédletkészítés volt, ezt követte az anyag rendezése. (20) A tanács 1844. február 19-én úgy döntött, hogy a Simonffy Dániel halála után lepecsételt levéltárat megnyitja „ . . . ily elzárt állapotban nem lehetnek ..." mivel a kivett térképeket és jegyzőkönyveket vissza kell helyezni, az újonnan keletkezett iratokat el kell rakni és a sámsoni úrbéri per anyagát elő kell venni. Valószínű, hogy az utóbbi játszott döntő szerepet. A tisztújításig Nánási Gábor tanácsnok és Farkas Károly bízattak meg a levéltári munka végzésével. A tanács ezentúl megvitatta a levéltári anyagnak az új városházára való átszállításával járó kérdéseket és ,, . . átszállítások után pedig a rég óhajtott de mindezideig siker nélkül maradt levéltár rendbeszedése miképpen vétessen minél előbb folyamatba . . .". Az átszállítást záros vasas ládákban kívánta a tanács végrehajtatni a Levéltári Választmány tagjainak és a „Levéltár Gondviselő Uraknak" jelenlétében. A választmány a rendezés és lajstromozás megvalósítása érdekében két polgár munkába állítását javasolta. A tanács a levéltári anyagnak az új városházára való biztonságos átszállítása, ezt követően rendezése érdekében választmányt küldött ki magából. (21) Dettrich Miklós királyi biztos 1844. májusában felhívta a tanács figyelmét több, a levéltárat érintő problémára és azokban intézkedést sürgetett : 1. A közönséges levéltárból „ . . . több irományok sőt jegyzőkönyvek is hiányoznak. . .". Mivel a levéltár az új épületbe kerül indokolt „ . . . hogy tökéletesen rendbe szedettessék . . .". A jövőben a levéltárból kiadott irományokról pontos naplót vezessenek. A kiadott iratok legfeljebb három hónapig maradhatnak. 2. A levéltárban sok a felbontatlan végrendelet „ . . . mihelyst a végrendelkezőnek halála a törvényhatóság előtt tudatik ... az illető örökösek a Nemes Város Levéltárába letett végrendelet felől értesíttessenek és azoknak jelenlétükben a végrendelet felbontassék . . .". (22) A tanács a magánlevéltár rendezési munkálatainak irányítását és ellenőrzését magából kiküldött választmányra bízta. E testület szeptember végén indítványozta, hogy a „Levéltár gondviselésére ideiglenesen megbízottak" Nánásy Gábor tanácsnok és Farkas Károly esküdt helyébe válasszanak véglegesen két levéltárnokot. A választás a tanács részéről ismét Nánásy Gáborra, a Választó Hites Közönség részéről Farkas Károlyra esett 75—75 ezüst forint évi fizetéssel. A levéltár rendbeszedőjének tisztére Nagy Mihály ügyvédet választották meg, aki Írnokok segítségével vállalta három év alatt a levéltár rendbeszedését. (23) Egy év múlva került sor Nagy Mihály levéltárrendező munkájának ellenőrzésére. A kiküldött bizottság véleménye szerint a rendezés üteme megfelelő volt, néhány dologra azonban felhívták a rendező figyelmét: — a régebbi okleveleknél a ma használatos idő fogalmat záradékban meg kell határozni, — az oklevélben szereplő személyek hivatalát meg kell állapítani, — meg kell állapítani a másolat minőségét, — meg kell állapítani kihez írták a levelet, — ha egy oklevélben különböző cselekmények vannak, azokat mind fel kell sorolni.