Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 21. (Debrecen, 1985)
A Debreceni Állami Levéltár
A DEBRECENI ÁLLAMI LEVÉLTÁR 1952, novemberében a Debrecen Városi Közlevéltár és a Hajdú-Bihar megyei Közlevéltár összevonásával létrejött a Debreceni Állami Levéltár. A Levéltárak Országos Központja az 1950-től előírt tervfeladatok folyamatos megoldását szorgalmazta továbbra is: a külső és belső selejtezést, az íratfelderítést, a begyűjtést és a rendezést. (139) A levéltár az iratokat durván rendezetten, rendezetlenül, nem egy esetben teljesen összekeverve vehette át. A 185/1951., valamint a 45/1958. ME. sz. rendeletek alapján kiadott miniszteri utasításoknak megfelelően a levéltáron belül selejtezni kellett a LOK által külön szabályozott selejtezési ügykör jegyzékek és egyedi munkatervek segítségére támaszkodva. A rendezés és selejtezés párhuzamosan haladt, illetve ezeket követte a segédletkészítés. A LOK ezeknek a szakmai jellegű munkáknak a legkisebb részleteit is figyelemmel kísérte „A selejtezés megközelítően 4 órás normáját alacsonynak tartom ... a levéltár dolgozói két és fél—három óra alatt egy-egy kötés selejtezéssel kapcsolatos mindenféle munkát (kivezetés, cédulázás) el tudnak látni." (140) A levéltár 1954-ben vállalkozhatott először anyagának publikálására a TIT megyei szervezetének közreműködésével. (141) A levéltár munkáját kedvezőtlenül befolyásolta, hogy az 1954. évi racionalizálás következtében létszáma nyolcról hatra csökkent. Az ötvenes évek közepéig a maximálisan centralizált irányításnak és az általános politikai légkörnek megfelelően alakult a levéltár munkája. Ezt a korszakot mondhatjuk a levéltárak „hősi korszakának", melynek döntő eredményeként tartjuk számon a hatalmas méretű iratfelderítést, begyűjtést és rendezést. Az 1956. októberi ellenforradalom eseményei nem okoztak kárt a levéltári anyagban. Október 26-án még két kutató kereste fel a levéltárat és november 12-én a kutatóban már ismét dolgoztak. (142) Az ötvenes évek második felében dinamikusan folytatódott a rendezés-segédletkészítés munkája, az iratképző szervek ellenőrzése. A politikai légkör egészséges változása a levéltárak világában is éreztette jótékony hatását ,, . . . a LOK irányító és ellenőrző munkájában megszűnt a periódusok szerint szétágazó kapkodás, amely évekkel ezelőtt kínos helyzetbe hozta nem egyszer a levéltárakat..." (143) A Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából a megyei pártbizottság szervezésében dokumentum kötet készítésére került sor. A négy munkatársból ketten a levéltárból kerültek ki. Ezzel a kötettel kezdődött újra megyénkben a helytörténetírás, amelyben Komoróczy György személyén keresztül a levéltár évről évre jelentősebb szerepet játszott. A levéltár igazgatója az 1962. évi beszámoló jelentésében sürgette a LOK-ot, hogy vállaljon nagyobb szerepet a levéltárak helytörténeti-tudományszervező tevékenységének kibontakoztatásában. A területi állami levéltárak fondjegyzékének munkálata 1957-ben indult meg, 1961 nyarán került sor a végleges szerkesztés alapelveinek kimunkálására. A fondjegyzék megjelenése után ,, . . . megindult a régebben rendezett f ondók anyagának a fond jegyzék szerinti profilírozása, következésképpen a korábban rendezett levéltári anyagok átcsoportosítása". (144) A levéltár munkáját nagymértékben megzavarta, hogy a Debreceni Városi Tanács épülete 1965-ben megroggyant, így az anyagot ki kellett menekíteni. Az épület biztosítását követően az emeletes raktár nem került visszaállításra, ezzel az anyag 50°/ ()-át átmeneti raktárban kellett elhelyezni.
