Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 21. (Debrecen, 1985)
A Hajdú-Bihar megyei Levéltár
A HAJDÜ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁR A 2405/1967. sz. kormányrendelet alapján a levéltárak 17 esztendős állami múlt után 1968-ban visszakerültek a megyékhez. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár működési feltételei ettől kezdve lényegesen és rohamosan javultak, kivéve az elhelyezési feltételeket. Nem történt intézkedés sem új levéltár építésére, sem megfelelő épület kijelölésére, amelyet átalakítással alkalmassá lehetett volna tenni a levéltári feladatok ellátására. A megyei tanács szándéka — enyhíteni a levéltár raktározási gondjait — szerencsésen találkozott Hajdúböszörmény város vezetőinek azzal a tervével, hogy a városban ismét működjön levéltár. így került sor fióklevéltár létesítésére 1980-ban Hajdúböszörményben. (145) A levéltár 1980-ban kutatóhely minősítést kapott munkatársainak publikációs tevékenysége és az intézmény jelentős kiadvány tevékenysége miatt. Ez évben jelent meg a levéltár évkönyvének 7. kötete; a Levéltár Közleményeinek 15. kötete és útjára indult a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Forráskiadványai sorozat „Debrecen város Magisztrátusának jegyzőkönyvei" címmel. A levéltár az elmúlt évtizedekben igen nagy utat tett meg; működésének fontosabb mutatói 1985-ben: A levéltári anyag mennyisége: 4536 fm. A főfoglalkozású dolgozók létszáma: 16 fő. A levéltár 629 ellenőrzendő iratképző szervet tartott nyilván. Kiadott kutatási engedélyek száma: 203. Kutatási esetek száma: 951. Feltárt térképek száma: 2762. A szakkönyvtár állománya: 6801 mű, 10 457 kötet. A levéltár évi költségvetése: 2 762 000 forint. * * * A Hajdú-Bihar megyei Levéltár kutatói: I. sz. kutató: Debrecen, Vörös Hadsereg útja 20. fszt. 6. Tel.: 11-005. II. sz. kutató: Debrecen, Kossuth u. 12—14. 1/142. Telefon: 17-453. Hajdúböszörményi Fióklevéltár: Hajdúböszörmény, Dorogi út 5. szám. Telefon: 55 11-442. Iratmásolás az I. és II. sz. kutató anyagából lehetséges. A levéltár megyénk, a Tiszántúl tudományos életének egyik szerény, de figyelemre méltó műhelyévé fejlődött.
