Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 21. (Debrecen, 1985)

Hajdú vármegye Levéltára

maradt a visszarendezés. Amikor Herpay visszakerült ismét a levéltárba betegsége nem engedte az intenzív munkát, 1946. augusztusában meghalt. Torma Kálmán 1948. februárjában jelentette a belügyminisztériumnak: ,,Az egész irattár okmánytár, rendeletek és törvények gyűjteménye, nemkülönben a szakkönyvtár szemétre került. A felszabadulás óta felgyűlt iratanyag is rendezetlen". Az alispán közölte, hogy egy tisztviselő irányításával selejtezés folyik a levéltárban. Kérte a minisztérium segítségét a főlevéltárnoki állás betöltéséhez. (133) Erre a lépésre csak 1950-ben került sor, addig Gál Imre levéltárkezelő véleménye szerint ,, . . . csak alkalmanként osztottak be egy-egy feleslegessé vált tisztviselőt elbocsátásáig, aki igy nem igen törődött a levéltárral. Ilyen ,levéltárosok' voltak dr. Molnár Gyula árvaszéki ülnök, dr. Sándor Lajos aljegyző, dr. Gáthy Károly aljegyző, dr. Szilágyi Ferenc főjegyző . . . aki mellé ,szakképzett munkásként' Reszegi Lajost hivták vissza vezető és irányító munkaerőnek . . .". (134) A levéltár vezetésének megnyugtató megoldását a VKM 1950. december 4-én született határozata jelentette: dr. Kollega Tarsoly Sándort kinevezték a megyei levéltár vezetőjének. (135) A Gazdasági Főtanács, illetve a Belügyminisztérium által elrendelt iratselejtezés ellenőrzésével Hajdú megyében dr. Molnár Gyula főlevéltárnok-helyettest bízták meg. A községekből érkező első jelentések arról tanúskodtak, hogy a kiírt papír mennyiségét a többség nem tudja biztosítani, mivel a községi vagy éppen járási irattárak nagy mértékben károsodtak vagy éppen elpusztultak. (136) Hajdú és Bihar megyék egyesítése a két megyei levéltár összevonását is jelentette. A Belügyminiszter 1950. március 11-én elrendelte, hogy Bihar megye levéltárát 1950. március 15-ig Berettyóújfaluból Debrecenbe kell szállítani és Hajdú megye levéltárában kell elhelyezni. A levéltári anyag további kezelését Hajdú-Bihar megye főlevéltárosa végzi. (137) A bihari anyag fogadása szükségessé tette Hajdú vármegye levéltárának átrendezését. Az átköltöztetés a megyei levéltár új helyiségébe 1950. augusztusára történt meg. Az 1950. július 30-án kiadott 1950. évi 29. sz. törvényerejű rendelet az első lépést jelentette a szocialista magyar levéltárügy kialakítására. A tanácsok ez év második felében adták át a levéltárakat a Levéltárak Országos Központjának, ezzel kialakult az állami közlevéltárak hálózata. A debreceni és a két megyei levéltár anyaga 1950. decemberében hozzávetőleg 1800 fm volt. Ez a törzsanyag feudális kori, de legfeljebb az 1930 előtt keletkezett iratokból állt. (138) Az államosítás lehetővé tette, hogy a levéltárak begyűjtsék a városi és községi önkormányzatok, az állami érdekeltségű gazdasági és állami szervek történeti értékű iratait. így kerülhetett begyűjtésre a volt hajdúvárosok, majd a községek iratanyaga, illetve a különböző államigazgatási szervek, oktatási intézmények és más jogalkalmazó szervezetek irategyüttese. Az államosított levéltárakban nyolc fő látta el a feladatokat.