A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - I. Létfenntartás

A sertésvágó társulatnak a Dégenfeld-téren volt az árusítóhelye. Itt egyes hentesek a bejárat közelében állandó árusítóhelyet béreltek, ezek a hentesek nemcsak húst, hanem szalonnát és más hentesárut is árultak. A többiek pedig, akik nem béreltek állandó helyet, az árusító helyre naponta nyilat húztak, sorsot húztak s e szerint kapták az árusítóhelyet A társulat meglehetősen zárt társulat törekedett lenni. Csak debreceni származású, mégpedig hentesiparosoknak a leszármazóit vette be tagokul, akik nem debreceni családból származtak, azok a társulatban nem kaptak helyet, hanem a városban nyitottak üzletet. Voltak kisebb hentesek, akik a Dégenfeld-téren az ún. Dégenfeld-téri vassátorban árusítottak. Ezek részint önálló hentesiparosok, hentesiparosoknak a feleségei voltak, ezek már hentes csemegeárut, különösen szalonnát és kolbászárukat, árusítottak. Kocsár László Nyomtatott. — Végh József: Táj- és népkutatás a középiskolában. Bp., 1942. gélig, old. 1 A közlemény részletesen ismerteti továbbá a hentesmesterség egyes munkafolyamatait is. 2 Debrecen, 1869. február 1. A KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA TAGJAINAK MEGVÁLASZTÁSA A debreczeni kereskedelmi és iparkamara tagjainak megválás február 7-kén, azaz vasárnap d. e. 8 órától — 12 és d. u. 3-tól 7 -óráig tartó időközre van kitűzve városunkban. E lapokban annak idején elmondottak a részletezett észrevételek az iránt: hogy az osztrák modorú kereskedelmi és iparkamarák, csak hiába kivetett sok pénzbe kerülő s a kitűzött czélnek megfelelni nem tudó s nem képes helytelen szerkezetű kormányzati intézmények. A kereskedelmi minisztérium tagjai azonban, jobb s alkalmasabb szerkezetű kereskedelmi kamarai törvényeket nem tudván vagy nem akarván készíteni: az osztrák kereskedelmi kamarák alakzatainak Magyarország területén is némi változásokkal törvény által való behozatalát az országgyűlés által megszavaztatták; a mi annál könnyebben ment, mert az országgyűlés és a kereskedelmi minisztérium tagjai minél kevesebbé ismerik: az ország iparos és kereskedelmi állapotait s viszonyait és az arra vonatkozó tanúságos adatokat; az azt lehető hatálylyal gyarapító eszközöket, ameltyüket; és a külföldi kereskedelmi és iparkamarák minőségét. Debreczen város termelési viszonyai és helyzeténél fogva már századok óta fontos gyülpontja és piacza volt a kereskedelmi és iparos tényezők és telepeknek; a minek egyik fő oka az is volt: hogy körüle vagyonos földmívelő lakossággal bíró, népes helységek csoportosultak. Ha városunknak kereskedelme, és főleg egyes iparágai nagyobb mérvűvé ki nem fejlődtek, ennek kiválólag abban rejlett az oka: hogy főképpen ez előtt a tősgyökeres magyar kereskedők és iparosok nem bírták eléggé számítanitudó életrevalósággal, és erélyes tevékenységgel üzleteiket minél inkább kiterjeszte-