A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - I. Létfenntartás

ni, kifejleszteni; továbbá mert az alkalmas segédmunkások mindig hiányoztak és drágák voltak; és azonkívül itt nálunk: pap, tanár, kereskedő, iparos, — fő életmódja mellett, igen örömest foglalkozott a mezei gazdálkodással. Onnan volt aztán az: hogy a Debreczenbe beszármazott idegen országú, vagy nem magyarajkú, hazai származású iparosok és kereskedők, több képzettséggel, szívósb erélyességgel és számítani tudással bírván — itt rendesen mind felgazdagodtak; s kitűnő polgári állást foglaltak el. Debrecen kereskedelmi és iparos viszonyai jelenleg a következőleg állanak a k. i. kamarai választók névsorát tartalmazó öszseírások szerint. Van kereskedő 115, iparos 1380. Már ezen két számnak egymás mellé állítása eléggé kitünteti azt; hogy a törvénynek abbeli intézkedése, miszerint a kamara kereskedelmi osztálya 115 választó után épen, úgy 16 tagból álljon, mint az iparos osztálya, a melynek 1380 választót kell képviselni: nem szabatos, nem életrevaló. A kereskedelmi osztályból igen könnyű lesz városunkban minden kereskedelmi szakot és érdeket képviseltetni, a 16 tag által; míg ellenben az, az iparos osztálynál egyáltaljában el nem érhető 16 tag által. Városunkban a kereskedelemnek az következők legfontosabb üzletágai: a vasúti üzlet, a banküzlet, fűszerkereskedés, rőfös és divatáruk, termények, vasáruk, üvegáruk, bőrkereskedés, könyvkereskedés, lisztkereskedés, norinbergi s díszáruk kereskedése; és így ezeknek mindegyike legalább is egy taggal képviseltethető a kamarában. Városunkban a nagy vagy legalábbis jelentékeny terjedelemben űzött különböző iparágok száma sokkal nagyobb. Az körülbelől 50 félére tehető Ennyi sok különböző iparos érdeket, 16 taggal képviseltetni akarni a kamara keblében: nem életre való, nem okszerű eljárás. Iparosaink főleg két osztályba sorozhatok; ú. m.: nagyobb és czéhbeli iparosokra. A nagyobb iparvállalatok s azok tulajdonosai nem igen számosak s ezek mindössze is névszerint a következők. Ezek közt első helyen állanak: a gőzmalom és czukorgyár, részint nagyszerű üzletforgalmuknál, részint azon nagy befolyásnál fogva, a mely által városunk termelési és munkás viszonyaira nagyon jelentékeny hatást gyakorolnak. Nagy ipartelepek: a város könyvnyomdája, tégla és cserépvető telepei. Ezeken kívül a következő helybeli lakosok: bírnak jelenlegi terjedelmesb s több rendbeli iparvállalatokkal; u. m.; Szikszay József, Vecsey Imre, Telegdi László (egy orsz. szab. gyárt, és taián 8 különböző ipartelepet tart fenn s kezeltet) Telegdi Lajos, Boschetti András. A czéh és iparágak közül a következők űzetnek a legnagyobb mérvben, a legjelentékenyebb pénzerő befektetésével; és egyszersmind legfontosb ágai a Debreczen város és vidéke iparának; ú. m.: az ács, asztalos, bádogos, csizmadia, csutorás, fazekas, bugás, hentes, kalapos, kerékgyártó, kovács, kőmíves, kötélgyártó, lakatos, mészáros, molnár, paplanos, pintér, szabó szappanos, szíjgyártó, szűcs, szűrszabó, tímár és a vendéglősség. És így mintegy 25 iparág van Debreczenben a melyek kitűnőbb szakismerettel és üzletforgalommal gyakoroltatnak e városban. Nyomtatott. — Alföldi Hírlap, 1869. február 1. 1—2. old.