A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - III. Társadalmi kapcsolatok

kivégez. Kért az uram barackot, mind egy szálig megettem, jobban is lettem (S. M.). A születendő gyermek nemére, milyenségére vonatkozó jóslásokkal a terhesség ideje alatt a következőket tudhatjuk meg: — Ha a terhesség alatt sokat émelyeg a viselős asszony, nagyhajú gyereke születik. — Ha a terhes asszonynak kerek a hasa, lánya lesz, ha hegyes, akkor fia. — A nagy terhű, kerek farú, viselős asszonynak is lánya születik. — Ha a gyerek jobbról rugdos és nagyokat, fiú lesz, ha balról rugdos és kicsiket, akkor lány lesz. Ha mindkét felől rúgkapál, ikrek születnek. — A terhes asszonynak mindennap egy kis szilvapálinkát kell inni, akkor tiszta bőrű lesz a gyereke (S. M.). — Ha az anya lába a terhesség alatt nagyon megdagad, a gyerek elpusztul (S. M.). — Ha a terhes asszony azt akarja, hogy kék szemű gyermeke szülessen, olyat nézzen meg. — Ha megijed az állapotos cseléd, háromszor vízzel meg kell itatni, ha nem itatják meg, gyenge idegzetű lesz a gyereke (S. M.). Szülés A szülés időpontjára vonatkozóan a hiedelem azt tartja, hogy a gyerek 3—9 napra fogamzik meg, attól kezdve kell számítani a kilenc hónapot. Egy másik meghatározást is találunk: „amelyik órán fogamzik, azon az órán mozdul meg négy és fél hónap múlva, akkor is születik meg" (S. M.). Ezeket az időpontokat azonban nagyon ritkán lehet számon tartani, nem is törekedtek erre. Sok esetben a várandós asszonyt váratlanul érik a szülési fájdalmak, a férje távol tőle, a mezőn dolgozott. Megtörtént, ha gyors és könnyű szülő volt egy asszony, teljesen egyedül szülte meg gyermekét, mire valaki észrevette és a bábaasszonyért sietett. Az előrehaladott állapotban levő asszonyt azonban ritkán hagyták egyedül, anyja, anyósa és a szomszédok rá-ránéztek, „nem fogdossa-e a gyerek". Ha igen, elhívták a bábaasszonyt. A fiatalasszony legtöbbször az anyósa házában szült. Haza, a szülői házba csak akkor ment, ha nem volt segítsége, vagy ha rossz volt a viszony közte és anyósa között. Az utóbbi esetben a harag még jobban elmérgesedett. „Csúffá tettél, szégyent hoztál rám" — mondogatta neki anyósa. A békesség kedvéért az ilyen esetben a fiatalasszony anyósa házában szülte meg a következő gyermeket. A szülés mindenkori levezetője a bábaasszony volt. Berettyóújfalu sohasem szűkölködött bábaasszonyokban, mindig volt 8—10, akiknek megvolt a saját körzetük a faluban. Arra nagyon kellett vigyázni, hogy ne hívjanak másik bábaasszonyt a szüléshez, mint akihez korábban elígérkezett. Ha ez véletlenül megtörtént, szörnyű bajt tudott csinálni a „becsapott bábaasszony": — Egy Szűcs Juzsa nevű bábaasszony rontotta így meg a nagynénémet, amír nem őt hívta a szüléshez, holott már korábban elígérkezett hozzá. Nyomorékká tette a kezét, lábát. Óvott is mindenkit, hogy ne hívjon előre senkit a szüléshez, csak akkor már, amikor görcsei vannak. A bábaasszony egyedül vezette le a szülést. Ha közelben volt a szülő asszony