A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)
DOKUMENTUMOK - III. Társadalmi kapcsolatok
— Ha tengerit lop, fekete hajú gyermeket szül. — Terhes asszonynak nem szabad ruhaszárító kötél alatt átmenni, mert a magzat nyaka köré csavarodik a köldökzsinór (S. M.). — Terhes asszony ne húzasson fogat, mert meghal a gyereke. — Állapotos asszonynak nem szabad mezítláb járni, mert beteg lesz a gyereke (S. M.). — Viselős asszony a tűz körül ne járjon, mert a tűz gáza a szájába megy és megérzi a gyerek (S. M.). A hiedelmeknek ezen csopontja az előzőkhöz képest már konkrétabb, ésszerűbb magyarázatot ad arra vonatkozóan, hogy miért tiltanak meg bizonyos cselekedeteket a terhes asszonynak. Azoknak az állatoknak, dolgoknak az érintését, megfogását, ellopását stb. tiltják meg a hiedelmek, amelyektől óvni akarják a csecsemőt. Olykor mintegy analógiát húznak a tárgy vagy élőlény és a gyerek közé, átviszik azok sajátos tulajdonságait pl.: a szőrösséget, kopaszságot stb. a születendő gyerekre. Még kézzel foghatóbb magyarázatot adnak a anyajeggyel kapcsolatos hiedelmek. Az anyajegyet öröklődő sajátságnak tartják, de oly módon öröklődő dolog ez, hogy az anyában is csak a terhesség idején alakul ki. Mégpedig akkor, ha egy várandós asszonyt megérintenek, vagy megdobnak egy tárggyal. Az érintés helyén a tárgy alakjához hasonló formájú anyajegy keletkezik, a gyermek testén. — Terhes asszonyhoz ne dobjanak semmit, mert meglátszik gyereken, ott marad a helye. — Egy asszonyhoz hozzádobtak egy piros kendőt, a gyermeke arcán piros folt lett (S. M.). — Anyám, amikor terhes vót, rengeteg meggyet megevett, azt kívánta. Állandóan a meggyfa alatt vót. Egyszer az arcába esett a meggy, ott is van a helye az arcomon. — Egy viselős asszonynak orgona virág hajlott az arcába, a gyermeke arcán orgonavirág alakú jegy lett. Később a jánya szemére is hányta az anyjának: hogy „Anyámnak akkor jó kedve vót, most én hordom a jegyét egy életen keresztül!" A hiedelmek egy újabb csoportja a terhes asszony kívánósságával kapcsolatos. Bármit, amit meggkívánt, meg kell neki adni. Sőt a másoknál szigorúan elítélendő lopás is engedélyezve volt számára. Ellenkező esetben azt tartotta a hiedelem: „ha egy viselős asszony megkíván valamit s nem adják meg, elvetél". A köztudatban az elvetélésnek és koraszülésnek egy racionálisabb felfogása terjedt el: „gyenge volt a méhe, nem bírta kihordani, jobban is járt ő is, meg a gyerek is". A terhes asszony kívánósságával kapcsolatban a következő hiedelmeket találjuk: — Ha a terhes asszony megkíván valamit, adni kell neki, nehogy meghaljon a gyereke. — Ha nem adnak a viselős asszonynak abból, amit megkíván, a szája tátva marad mindaddig, amíg elvetél, ameddig meg nem hal a gyerek. Én is így jártam, amikor Pista fiammal terhes vótam. Ahová mentem disznótor vót. Hát csak szétnyílt a szám és elfehéredtem. Szerencse, hogy észrevették, vittek befelé, de nehezen jöttem magamhoz. Elébb csak dörzsölgették a szám szélét sült hússal, mert látták, hogy állapotos vagyok. A gyermekem is beteg lett nálam, maid egy hétig nem rúgott (S. M.). — A szomszédék barackját kívántam meg. Olyan rosszul lettem, azt hittem,
