A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - III. Társadalmi kapcsolatok

Ide a legkülönbözőbb maskarába és álarcba felöltözve mentek a bálozok. Az utóbbi időben egyre inkább elterjedt az, hogy a kölcsönzőből kikölcsönzött ruhában látogatják a farsangi bálokat. A Gazdakör az 1900-as évektől az 1930-as évek végéig évente 3—4 alkalommal rendezett bált. Ezeken a bálokon elsősorban a jobb módú emberek vettek részt, „de megtűrték a szegényebb, jóravaló embereket is azért, hogy a társadalmi ellentéteket tompítsák" (Karácsony Gergelyné 84 é.). Az Iparoskör szintén 3—4 alkalommal rendezett bált, az ún. iparosköri bált. Ezek szigorúan zártkörű rendezvények voltak, csak iparosok vehettek részt rajtuk. Az iparosköri bál gyakran előadással párosult. A lányok csak édesanyjuk, szomszédjuk, idősebb rokonuk kíséretében mehettek a bálba. Ha már komoly udvarlója volt egy lánynak, az hazakísérhette őt a bálból. A menyasszony és a vőlegény szülői felügyelet nélkül járt szórakozni. A lánynak mindenkivel illett táncba menni, aki őt felkérte. Ha visszautasított egy legényt, az kimuzsikálással bosszút állt rajta. Ez úgy történt, hogy a sértett legény felkérte a lányt, az ajtó felé táncolt vele és kipenderítette az udvarra. A lány udvarlója vagy hozzátartozója nem avatkozhatott közbe. A fent említett közös munka- és szórakozási alkalmak módot és lehetőséget adtak a fiatalok összeismerkedésére, a párválasztásra P. Szalay Emőke V. Szathmári Ibolya Nyomtatott. — Berettyóújfalu története. Berettyóújfalu, 1981. (Szerk.: Varga Gyula) 483—512. 120 Debrecen. 1923. TARSASÉLET A DEBRECEN-KÖRNYÉKI TANYÁKON (Szerep, Macs, Csere, Ondód) Szórakozási és ismerkedési alkalmak Az uradalmi cselédeknek a téli estéken volt csak alkalma a szórakozásra. Akkor viszont csaknem minden este összejöttek a fiatalok, idősebbek egyaránt a szomszédos tanyák lakosai. Egyik este az egyik helyen, másik este a másik helyen — ezt mindig előző nap megbeszélték, hogy hol — tamburára táncoltak, énekeltek, kártyáztak. A tamburás mindig közülük került ki. Sötétedés után gyűltek össze, miután a jószágot rendbetették és a házkörüli munkát elvégezték. A vendéglátó házigazdák nem igen kínálták meg őket egyébbel, mint kútvízzel, ha szomjasok voltak. Este 9—10 óra után általában hazamentek. Nyári estéken cuhárékat rendeztek. Ez vasárnapi napokon a nagyobb tanyákon volt. Sokat rendezett az Eszenyi tanya vagy Sárga tanya az 1920-as esztendőben. Télen nyáron egyaránt volt cuháré. Amikor Szepesen lakott, akkor pedig a Pircsi Káptalan birtokon tartották a cuhárékat. A szomszédos tanyáról jöttek ide a fiatalok, akiket nem hívogattak, hanem amikor találkoztak egymással, tudatták hol, mikor lesz a cuháré. Ünnepi bálokat is a nagyobb tanyákon rendezték: Húsvéti, karácsonyi ,farsan~