Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE

A fióklevéltárnak nincs ugyan ehhez a fondcsoporthoz tartozó anyaga, Ó3 a fondjegyzék lezárása után kerültek feldolgozásra Kiss Sámuel hajdúnánási iparos személyi iratai, melyek a kutatók rendelkezésére állnak. Egy átlagos hajdúnánási család életére, a város hitelviszonyaira találhatnak adatokat az érdeklődők. XV. FONDCSOPORT Gyűjtemények « A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban levő gyűjtemények közül a fióklevéltárba csak a saját illetékességi köréhez tartozó települések kéziratos térképei kerültek. A gyűjtemény nagy részét a közigazgatási iratok mellől emeltük ki a könnyebb kezelhetőség érdekében. A HvT jelű térképek a hajdúvárosokra vonatkoznak és 1754-1869 közötti keletkezésűek. A HmT megjelölésű térképek a Hajdú megye megalakítása utáni állapotokat rögzítik. Hajdú-Bihar megye néhány települése valamikor Szabolcs megyéhez tartozott. Az ide átkerült területekről készített térképeket SzmT jelöléssel látta el a levéltár. Az ,,Ny"-es jelzett térképeink nyomtatott voltára utal. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár kéziratos térképeiről bőségesen informáló kiadvány jelent meg a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei sorozat 1. számaként 1972-ben. Az azóta feltárt térképekről a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 18. száma nyújt tájékoztatást. A kiadványok a leíráson túl tanulmányokat közölnek a térképek régészeti, történeti és néprajzi hasznosításáról. A köteteket a helynevek adattára egészíti ki. XVI. FONDCSOPORT Tanácsköztársaság Külön fondcsoportot kaptak a levéltárakban a két forradalom időszakából származó dokumentumok, amelyek közül a fióklevéltárba csak a Hajdúnánási Nemzeti Tanács és Hajdúböszörmény város Néptanácsának iratai kerültek át. A korra vonatkozó anyagok általában csak a közigazgatásban létrejött iratokkal együtt szerepelnek, így e két fond kutatása is csak azok ismeretében válhat teljesebbé. Hajdúböszörményben a néptanács 1919 februárjában alakult meg. Arról hogy ténylegesen milyen mértékben vette át a képviselőtestület jogkörét a pártok vezetőiből álló szerv, nincs kellő információnk. A polgári rendszer 1919. március 20-án bekövetkezett bukása után és a Tanácsköztársaság kikiáltásával a néptanács március 22-én munkástanáccsá alakult. A Hajdúnánási Nemzeti Tanács 1918 novemberének első napjaiban alakult, s a hatalom átvétele után a városigazgatás végrehajtó szervévé is vált. Ez a funkciója felsőbb rendeletre és a szociáldemokrata polgármester beiktatása után csökkent, s inkább véleményező, tanácsadó szerepet töltött be. A tanácson belül népjóléti, élelmezési és ruházati bizottság alakult. Iratai kö-