Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE

zött segélyezésre, közélelmezésre, gyűjtési akciókra vonatkozó adatokat Is találunk egyebek mellett. Hajdúböszörmény és Hajdúnánás direktóriumi iratait gyűjtemény részeként Debrecenben, a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban őrzik. XVII. FONDCSOPORT Nóphatalrr.i és különleges feladatokra alakult bizottságok A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. december eleji megalakulása után, a felszabadult országrészben sorra jöttek létre a demokratikus pártok képviselőiből álló nemzeti bizottságok. Kezdetben minden hatalmat gyakoroltak, majd az államigazgatási teendők leadásával társadalmi-politikai irányító és ellenőrző szervként működtek. A koalíciós ellentétek növekedése, illetőleg a központi államhatalom megszilárdulása folytán a bizottságok szerepe csökkent, s 1949-ben meg is szüntették őket. A nemzeti bizottságoknak a népbíróságok és az igazoló bizottságok megalakításában, a közigazgatás újjászervezésében, a termelőmunka megindításában, a közbiztonság megteremtésében jelentős érdemeik voltak. Tevékenységük gazdasági, poltikai és kulturális kérdésekre is kiterjedt. A levéltári iratok ezt a sokrétű tevékenységet dokumentálják. Az igazoló bizottságok a demokratikus átalakulás érdekében végezték munkájukat. Feladatuk a közalkalmazottak, a munkaviszonyban állók, a szabadpályás értelmiségiek, stb. politikai megbízhatóságának vizsgálata volt, s megállapításaik kihatottak az illető munkaviszonyára, helyzetére is (elbocsátás .fegyelmi, eltiltás, nyugdíjazás stb.). A földreform végrehajtásának népi szerveként hozták létre a földigénylő bizottságokat minden olyan helyen, ahol földigénylők voltak. Az igényjogosultak nyilvántartásba vétele, a felosztásra kerülő földbirtokok összeírása, a földreform végrehajtási tervezetének az elkészítése, a földosztásban való részvétel tartozott feladataik közé. A földreform végrehajtása után megszűntek, hatáskörük a földhivatalokra szállt. Tömegszervezeti, politikai funkcióikat az UFOSZ vitte tovább. Társadalmi, a dolgozókat mozgósító szervezetekként működtek 1949-től a népi bizottságok. A közigazgatást támogató munkájuk révén szervezték a lakosság ellátását, gazdasági kérdésekkel foglalkoztak és politikai ellenőrző szerepük is volt. Hajdúnánáson elsősorban a termelést irányító szervek és az MDP megbízottaiból, Hajdúböszörményben szintén a termelést irányító szervek és a Népfront megbízottaiból alakultak meg a városi népi bizottságok. XXII. FONDCSOPORT Megyei városok és községek Ehhez a fondcsoporthoz a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig terjedő időszak iratai kerültek. Ekkor Hajdúböszörmény és Hajdúnánás megyei városi jogállású, Hajdúdorog, Polgár és Görbeháza nagyközség, Tiszagyulaháza pedig kisközség volt, és az újtikosi körjegyzőséghez tartozott. Utóbbi négy helység illetékességi területe 1950-ig Szabolcs megye dadái alsójárása. Tiszagyülaháza a felszabadulás előtt Borsod megye mezőcsáti járásához tartozott.