Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)
A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE
magában foglalja. Még egy iskolaszék! fondunk tartozik ide, mégpedig a görögkeleti egyházé Hajdúdorogról. Tanügyi adatok, statisztikák, levelezések és iskolaszéki jegyzőkönyvek nyújtanak információt a kutatóknak. Ehhez a fondcsoporthoz került a Szt. Bazil Rend hajdúdorogi egyházának iratanyaga. A szerzetesrend még az időszámításunk szerinti negyedik században keletkezett, hazánkban a X. században is voltak ugyan bazilita (baziliszsza) szerzetesek, de a római katolikus vallás terjedésével kiszorultak. A később újraszervezett görögkatolikus rend központja Máriapócson volt, zárdájuk a XVIII. század közepe táján épüli fel. Innen irányították a hajdúdorogi rendházat is, ahol a vidéki és helyi görögkatolikus ifjak egyházi nevelését végezték szemináriumok tartásával. A Szent Bazil Rend iratanyagában monostori közgyűlési jegyzőkönyveket, gazdasági feljegyzéseket és nyilvántartásokat, birtok le ve leket és egyéb levelezéseket találhat a kutató. XIII. FONDCSOPORT Családok Kevés családi levéltári anyagot őriz intézményünk Hajdúböszörményből a Lengyel család, Hajdúnánásról a Mikó család és Apostol Elek lelkész iratgyűjteménye került hozzánk. Az életmódkutatások előtérbe kerülése feltehetően a családi levéltárakra is ráirányítja a figyelmet. Nem csak a családi viszonyokra, háztartásvezetésre, hanem a családok jelesebb tagjainak az országos eseményekbe való bekapcsolóódására, illetőleg az ilyen események visszhangjára, „lecsapódására" is találhatunk jelzéseket az iratokban. A Lengyel család gyűjteményében országgyűlési jelentésekről, a Honvédegyletről és a hajdúkról kapunk információkat. A Mikó család iratanyaga káptalani másolatokat, egyezség leveleket, törvényszéki folyamodványokat, tanúbizonyságleveleket tartalmaz. Apostol Elek hajdúnánási református lelkész gyűjteménye elősorban a helyi egyház életéről nyújt tájékoztatást. Ezen túl nánási családkutatási anyag, református házassági anyakönyvi kivonatok, gimnáziumi és elemi iskolai adatok vannak a gyűjteményben. Sőt olvashatjuk Apostol Elek „HajdúNánás Egyházközösség életéből" című egyháztörténeti tanulmányát is. Itt jegyezzük meg, hogy a családi levéltári anyag esetében nem érvényesül a történelmi korszakok szerinti elhatárolás, a feudális kori, kapitalista kori és szocialista kori dokumentmok a család neve alatt összevontan szerepelnek. Mivel kevés családi irat maradt a levéltárakban, a meglevőket annál becsesebbnek tekinthetjük. XIV. FONDCSOPORT Személyek Jellegéből következően sok rokon vonást mutat a családi levéltárakkal. Az ide sorolt gyűjtemények viszont, noha egy-egy személyhez fűződnek, a személyi iratanyagon túl olyan iratokat is tartalmazhatnak, amelyek a gyűjtők foglalkozásához, érdeklődési köréhez sorolhatók. A formai és tartalmi szempontokból nem összefüggő dokumentumokat tehát a gyűjtő személye kapcsolja össze levéltári együttessé. így kerülhet egymás mellé útleírás, versgyűjtemény, tanulmány stb.