Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE

tőrök pusztítása a hajdúvárosok katonai és gazdasági erejének megtörését hozta. A homogén társadalmi szervezetet a letelepedés utáni vagyoni differenciálódás (állattenyésztés, földművelés, kereskedelmi tevékenység révén) megbontotta ,ami állandó harcot hozott és jelentett a politikai hatalom birtoklásáért. A XVIII. század végére a városi önkormányzat szervezete a következőképpen alakult ki: A szenátus és a kommunitas együttes ülése, majd az ebből kifejlődő közgyűlés vált a helyi önkormányzat legfelsőbb szervévé. Ez a szerep a XIX. században tovább erősödött. A város egészét érintő ügyekben megillette a végső döntés joga. A szenátus egyre inkább ügyintéző, végrehajtó szervvé változik. A kommunitas, a „nagytanács" kezdeti, az osztályküzdelmek során kivívott helyzete után a XIX. századra már a kisebb tisztségeket betöltőket, az ellenőrzésben résztvevő személyeket tömöríti. A közgyűlés elnöke a hadnagy, aki egyben a szenátus vezetője is. A szenátushoz a bírói szék, a városigazgatási ügyek, az egyházi-iskclai igazgatás és a városgazdasági ügyek intézése tartozott. Legfőbb tisztségekké a hadnagy, a fürmender (a kommunitas vezetője) és a városgazda váltak, ezeket egy év időtartamra testületileg választották. A város vezetése a lassú polgári átalakulás során 1849-ig a teljes jogú polgárok kezében maradt. A tisztségviselők köre úgy módosult, hogy az 1830-as évektől első tisztségviselő a főhadnagy, helyettese az alhadnagy. A városigazgatás adminisztratív ügyeit a főjegyző mellé szerveződött jegyzői hivatal végezte. A városgazda irányította a gazdasági ügyeket, amelyek közvetlen ellenőre a fürmender maradt, A hivatali rendszer kialakulását jelenti az egyes szakágazatok létrejötte (pl. egészségügyi, szegényügyi, gyámügyi, városrendészeti). A polgári korszakban a megválasztott vezető tisztségviselők alkották a városi tanács testületét. A kommunitást felváltó képviselőtestület már törvényhozó, jogszabályalkotó szerepet is kap, sőt a testíület végrehajtó szervévé válik a városi tanács. A hajdúkerület önkormányzata 1850-től megszűnt, a városokban a tanács megmaradt ugyan, de a szolgabíró felügyelete alatt dolgozhatott csak. Az önkényuralom után a képviselőtestület újra az önkormányzat vezető szerve, egészen 1872-ig, amikor a hajdúvárosok (itt Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúdorog) rendezett tanácsú várossá váltak, s 1876-tól fogva Hajdú megye keretében éltek. Az új közigazgatási rendben a hatalmi jogköröketa képviselőtestület; a városi tanács minta képviselőtestület végrehajtó bizottság; a városi magisztrátus mint a tisztikar összessége és az árvaszék gyakorolták. A városi tanács operatív szerveit az ügyosztályok és a szakhivatalok alkották. A városok jogállása a hajdúkerületi megszüntetése után csak módosult, lényegesebben az 1886-os ún. községi törvénnyel. A város élén álló főhadnagy (1876 után polgármester néven) a képviselőtestület elnöke, s ekként a vármegyei törvényhatósági bizottságnak tartozott felelősséggel. A képviselőtestület közgyűlése egyre inkább irányító szervezet lett. Az 1929-es törvényekkel a városi tanács hatósági jogköre megszűnt, ezt a funkciót a polgármester vette át és jelentősen kibővült az ügyosztályvezetők jogköre is. Hajdúböszörmény és Hajdúnánás 1872 után mindvégig rendezett tanácsú, majd 1929-től a tanácsok megalakulásáig megyei városok maradtak. A városok levéltári anyagának kutatását segédkönyvek használata könnyíti meg. A községi anyaghoz soroltuk az 1950-ig Szabolcs megyéhez tartozó Polgár és Görbeháza csekély iratát. Ebből is Görbeházának a jegyzői kirendeltség (székhely községe Polgár) közigazgatási irataiból maradtak csak do-