Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE

kumentumoi. Polgár korábbi mezővárosi helyzetét és a polgári átalakulás utáni szerepét mutatja be néhány jegyzőkönyvünk. A falvak földesúri alárendeltségben éltek, kevés önkormányzati jelentőségük annak mindenkori függvénye volt. A falu dolgait a szokásjog szerint intézték, amelyre a bírónak kellett ügyelni. A fejlődés során mezővárosi kiváltságokat szerző települések bírót és esküdteket választhattak, vásárt tarthattak, szolgáltatásaikat pénzzel válthatták meg. A XVI. században a községek már választhatták elöljáróikat, de a közigazgatás csak a XVIII. században szélesedett ki, a jegyzői állás kifejlődésével. A jegyzők feladatává a felsőbb rendeletek teljesítése és a helyi igazgatás vált. A földesúri joghatóság 1848ig maradt meg a községek felett s a községek a vármegyei igazgatás szervezeti keretei közé kerültek. Az abszolutizmus idején az önkormányzati jog nem érvényesült. A községi életet az 1871-es és az 1886-os törvények szabályozták a polgári fejlődésnek megfelelően. Ekkor rendezett tanácsú községek (városok), nagyközségek és kisközségek típusát állapították meg. Mindhárom községi szervezetnek megvolt a saját képviselőtestülete, elöljárósága. Az önkormányzat gyakorlásában, az anyagi lehetőségek mértékében volt elsősorban különbség a községi szervezetek között. Hajdúdorogot nagyközséggé szervezték át 1887-ben, 1901-ben a debreceni járáshoz. 1902-1925 között a hajdúböszörményi járáshoz tartozott, később újra a debreceni járáshoz osztották be. Polgár járási székhellyé vált a megyei átrendezések során, s hozzákerült Görbeháza is. VI. FONDCSOPORT A központi államigazgatás területi szervei Jellegéből is adódó, hogy a Hajdúböszörményi Fióklevéltár illetékességi területéről kevés ehhez a fcndcsoporthoz tartozó irat maradt. A belügyigazgatás szervei közül a Magyar Királyi Államrendőrség Hajdúnánási Kapitányságának dokumentumait őrizzük. Á rendőrkapitányság 1920-ban alakult. Szervezete elnöki, közigazgatás-rendészeti és bűnügyi, illetőleg kihágási osztályra tagolódott, melyet'az irattári rendszere ugyanígy követ A fondban maradt néhány korábbi, a városi önkormányzati rendőrség idejéből származó irat is. A pénzügyigazgatás területi szakszervei közül levéltárunkban a Hajdúböszörményi Állami Adóhivatal iratai találhatók. Az állami adóigazgatás hálózata az abszolutizmus idején alakult ki, s a cs. kir. adóhivatalok a dualizmus létrejöttétől m. kir. adóhivatalokká minősültek át. Hatáskörük az egyenes és forgalmi adóra, valamint az illetékek és a kincstári követelések kezelésére is kiterjedt. Irataik történeti értéke földbirtokpolitikai ügyekben, a vagyoni helyzet vizsgálatában jelentős. A földművelésügyi szakigazgatás szerveiből két fond található levéltárunkban. A Járási M. Kir. Gazdasági felügyelő hivatalát még 1923-ban hozták létre, de irata csak 1944-ből maradt. Hajdúböszörmény mellett illetékessége Hajdúnánásra és a környező községekre is kiterjedt. A M. Kir. Erdőhivatal iratai Hajdúböszörményre és Hajdúdorcgra vonatkoznak, de mivel a debreceni városi erdőmester által készített üzemtervek közül néhány szintén itt található, ezért Mikepércs, Hajdúszoboszló, Téglás adatai is szerepelnek a fondban.