Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)

TANULMÁNYOK - Módy György: Hajdú-Bihar megye településtörténeti vázlata a török hódoltságig.

toztak a Pércsiek. A XV. század első felében övék Pércs, részeik vannak Bánkon és a Szepesiek révén Szepes, Pac, Ebes falvakban. A nem bihari származású Csáki család Adorján vár tartozékaként Újfalut, körösszegi váruk birtokaiként Berekböszörmény, Darvas, Kornádi, Apáti és Homorog falvakat birtokolják, már 1395 óta. Csökmői és irázi részbirtokaikat szintén ehhez az uradalomhoz sorolták. A XIV. század második felében — a XV. században egyházi birtok — Báránd és Derecske részben a váradi püspökség kezén volt. Nagyzomlin a váradi káptalané és Csökmő részbirtoka. Az egri káptalan birtokos a század első felében Polgáron és a mellette fekvő Csősz prédiumon. Mindkét helységben a Perényiek is részbirtokosok. A nyírségi valamikori hatalmas Gutkeled uradalomnak megmaradt részei a nemzetségből kisarjadt családok kezén voltak a XV. században^ is, legjelentősebb a Báthori uradalom. Részbirtokaik vannak Adonyban, Ábrányban, a század végén pedig Herpályban is. A guti Országhok és Agárdi családdal együtt birtokoltak Ohaton, Egyeken. Részeik voltak Nagyguton, Kisguton, Nádudvaron. Ezeket a század végén a Harasztiaknak zálogosítják el. A Dorog alágból származott Dobiak és Diószegiek, Dorog, Acsád és Hatház földesurai. A két utóbbi faluban és Vámospércsen a XV. század elején a Monokiak is birtokoltak. Miséte, Sétér, Nádudvar, Bojár, Hollós, Poroszlóegyháza, Mártonfalva falukban és prédiumokon a XIV. század második felétől a petri Derzsek birtokoltak s a XV. században is hol teljes, hol részbirtokként a kezükön találjuk ezeket a településeket. A Debreceni család leányági örökösödési vonalán, bonyolult részbirtokcserékkel, perekkel, elidegenítésekkel és zálogosításokkal tűnnek fel és birtokolnak vidékünkön a XV. század elején már a Szakolyi, Telegdi, Szepesi, Parlagi, Csaholyi és Zeleméri családok. Földesurak Macson, Szoboszlón, Tégláson, Hegyesen, Adonyban, Hatházon, Sámsonban, Fancsikán, Acsádon, Boldogasszonyfalván, Mártonfalván, Nádudvaron, Misétén, Sétéren, Ohaton, Egyeken, Szováton és Kábán. A legtöbb faluban azonban csak részbirtokaik vannak. 1461-ben a Parlagiak adták zálogba Csege mezővárost, de már a következő évben vámjával együtt a Bajomiaknak zálogosítják, végül 1472-ben részbirtokukat, vámjogukat és tiszai révüket eladták Parlagi Pálnak. Nagyguton és Videgyházán az olnodi Czudarok, 1487-ben Nádudvaron a Kállaiak, Pakosiak, enyingi Törökök és Petenyeháziak, Acsádon 1421-től az albisi Zólyomiak, Andaházán 1463-ban a Losoncziak is részbirtokosok. A középbirtokos családok közül a Sápiakat (Sáp, 1459) és Földesieket kell megemlítenünk (Földes, Tetétlen, Egyek, 1421). A Hunyadiak kezén újból megnagyobbodott debreceni uradalom 1484ben Szilágyi Erzsébet^ végrendelete alapján unokájára, Corvin Jánosra szállt. Ekkor ide tartoztak Újváros mezőváros, Derecske, Téglás, Szoboszló vámoshelyek, Polgár, Szentmargita, Sámson, Haláp, Tótfalu, Gáborján, Keresztúr, Szentpéterszeg, Hatház, Tetétlen, Kába falvak, Pród, Vidmonostora, Sziget, Érhegyes prédiumok. Corvin János az uradalom jövedelmeihez nemigen jutott hozzá, hiszen a Nagylucsei Dóczy Orbán egri püspök, királyi kincstartó Mátyás halála után megtartotta a Hunyadi birtokok kezelését. A jövedelmeket a korábban nyújtott kölcsönök törlesztése fejében nagyrészt magának foglalta le. Az állandó pénzzavarokkal küzdő Corvin János 1495-ben Bakócz Tamás