Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)

III. A demokratikus újjászületés kommunista programja

előre törő szovjet egységgel, és hajnalra az utolsó német katona is elmene­kül a városból. A harc tovább folytatódik, október 22-én már Nyíregyháza is felszaba­dul, de a támadás elakad, október 26-án a németek visszafoglalják Nyír­egyházát. Egy hétig tartó elkeseredett csatározás kezdődik, melynek végén október 30-án Nyíregyháza végleg felszabadul. A visszavonuló német csa­patok üldözése Hajdúnánáson keresztül történik. A németek november l-re virradó éjszaka Polgárnál és Tiszalöknél vonják vissza csapataikat, és ezzel befejeződik a Tiszántúl felszabadítása. A felszabadító harcok közben a Vörös Hadsereg katonái tanújelét ad­ták programjuknak is, amit plakátjaik így fogalmaztak meg: „Magyarok! A Vörös Hadsereg nem mint hódító, hanem mint felszabadító jött hozzátok!" A Tiszántúl népe, miután megismerte a Vörös Hadsereg célkitűzéseit, kezdte kétségbe vonni a fasiszta propaganda mocskolódásait, amely rém­történetekkel próbálta ijeszteni a lakosságot, hiszen a valóság mást mu­tatott. A kukoricán, krumplin sínylődő emberek sokszor a szovjet katonáktól kaptak régen látott kenyeret. A lakosság a felszabadító csapatokat barát­ságosan fogadta és segtíette. Különösen jól viszonyultak a sebesült kato­nákhoz. Munkások, parasztok, értelmiségiek gyakran életüket is kockáztatva a német járőrök elől elrejtették, ápolták a szovjet sebesülteket és az egy­ségüktől a harcok során elszakadt, fasiszta csapatok gyűrűjébe került vörös katonákat. A felszabadító és a felszabadított nép tehát hamar egymásra talált, a Tiszántúl népe tudta, hogy megmenekült a nyilas rémuralomtól is. Meg­indulhatott az élet, megkezdődhetett a háborús sebek gyógyítása, a károk helyreállítása. A reménytelennek látszó helyzetből tehát a kiút másik formája: a de­mokratikus erők lendülete, a kommunisták lelkesedése, önfeláldozó mun­kája érvényesül egyre inkább határozottan és világosan. III. A DEMOKRATIKUS ÚJJÁSZÜLETÉS KOMMUNISTA PROGRAMJA A felszabadult tiszántúli területeken a demokratikus és szocialista moz­galomnak nagy hagyományai vannak. Itt él a „Viharsarok" népe, amely a főváros és az ipartelepek munkásai mellett mindig is a földesúri reakció elleni küzdelem szilárd bázisa volt. Borsodban pedig jelentős kommunista be­folyás alatt álló munkásbázis volt. Ott terültek el a magyar fegyveres ellenállás gócai is. Debrecenben már a felszabadulás után három nappal 1944. ok­tóber 22-én megalakul az MKP debreceni szervezete, amely ismét új jele annak, hogy a kommunista párt kilépett az illegalitásból. Az MKP debreceni szervezetének tevékenysége kezdettől fogva túlnőtt a városon. Hajdú megyén kívül egészen 1945. márciusáig Bihar, Szabolcs és Szat­már megyében is irányította a pártmunkát. A debreceni kommunisták gyors erősödését és kezdeményezőkészségét dicséri a Tiszántúl egyik jelentős lapjának a „Néplap"-nak a kiadása is. A „Néplap" volt az első demokratikus napilap a felszabadult Magyar­országon, megelőzve a szegedi „Dél-Magyarország" kiadását is. Első szá­mai demokratikus és nem pártlapként jelennek meg. Csak amikor a többi pártlap - Debreczen, Népszava is megjelenik, vált maga is pártlappá. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom