Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)

III. A demokratikus újjászületés kommunista programja

lapnak nagy érdeme volt a demokratikus Magyarország kialakításában, mint a demokratikus összefogás szószólója 15 ezer példányszámban jelent meg, egyszerre nevelte a párttagságot.a tömegeket, a nemzeti összefogásra, a kezdeményezésre." (4) Harcos, bátor cikkeive] szinte részleteiben készítette elő az MKP programját, amelyet később elsőként közöld.. Már 1944. november 15-én az első szám „Mi történt?" című vezércikkében széleskörű nemzeti összefogásra szólít fel. „A jövő útja pedig a szabad, demokratikus Magyarország. Megértés, együttműködés a szomszéd államokkal és őszinte baráti szövetség a világ demokratikus hatalmával, a Szovjetunióval, Amerikával, az Angol Birodalommal. Ez a szoros együtthaladás csak akkor lesz biztosítva, ha Magyarország minden becsületes, demokratikus pártja és szervezete összefog. Kezet nyújtunk minden építő kéznek! Lássunk munkáhozI" „Rendet a romokon!" című november 17-i vezércikkében pedig a romokban heverő Tiszántúl és Debrecen újjáépítésére biztatja a lakosságot, és széleskörű demokratikus összefogást sürget. „ .. . a közeljövőben hatalmas történelmi feladatok megoldására lesz alkalmunk. Történelmünk folyamán először nyílik meg az út arra, hogy országunkban is megalakítsuk a széleskörű demokratikus szabadságjogok rendszerét... A harcban, amelyet ezért vívunk egyesülnie kell az ország minden demokratikus erejének." Még ebben a számban „Tisztázzuk az alapelveket" címmel írt cikket az MKP debreceni szervezete, hogy megkönnyítse a demokratikus erők összefogását. Miután az MKP programja még nem jelent meg, a román kommunisták platformjáról kiindulva igyekezett kifejteni az új demokratikus Magyarország felépítésére irányuló összefogás alapelvét, mint pl. a fasizmus maradványainak teljes kiirtása, az egész államgépezet demokratizálása: a nép legszélesebb rétegeinek bekapcsolása az újjáépítésbe a valódi demokratikus parlamenti rendszer alapján; a földreform megvalósítása, amelyet az újjáépítés legfontosabb problémájaként jelöl meg. Szerepel még az alapelvek között a kartellek, nagybankok és a német iparvállalatok államosítása, valamint más gazdasági intézkedések a munkástömegek felszabadítása érdekében, és kisipar, kiskereskedelem szabadságának helyreállítása. A program propagandisztikus előkészítésével párhuzamosan folyt az MKP újjászervezése és programjának tudományos megfogalmazása is. Az újjászervezett MKP tagsága a felszabadulás után rohamosan növekedett, politikai ereje nőtt. A legális kommunista párt tagsága három forrásból adódott, — az itthoni illegális küzdelemben részt vett párttagokból, akik közül sokan már az 1919-es forradalomban is részt vettek, — a Szovjetunióban emigrációban részt vevő elvtársakból, — a fasizmussal szembenálló, de ezidnig pártonkívüli, vagy szociáldemokrata munkásokból, parasztokból, értelmiségiekből. Ez bizonyos nehézségeket is jelentett, mert az ország vezető tömegpártját egy igen kicsiny, tapasztalt, elméletileg képzett magból kellett kialakítani. A pártszervezetek többsége fiatal és tapasztalatlan, eszmeileg képzetlen volt. A taglétszám gyors növekedése pelig felhígulást eredményezett, az eszmeileg kiforratlan elemek bekerülésével.