Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)

V. Az Ideiglenes Kormány legfontosabb rendeletei: - 4. Egyéb fontos intézkedések - b) Az új demokratikus rendőrség

b) Az új demokratikus rendőrség kialakítása körül is igen heves küzdelem volt, hiszen ez a szerv jelentette az új Magyarországon a legfontosabb helyi fegyveres hatalmat. Ennek irányítása bármelyik párt számára jelentős előnyt biztosított a további politikai küzdelmekben. A felszabadulás utáni napokban először fegyvertelen polgárőrségek alakulását szorgalmazták a nemzeti bizottságok. Ezek azonban a háborús viszonyok következtében meglazult közrend, személyi és vagyonbiztonság helyreállítását nem tudták megoldani. A népi baloldal a munkásőrség felállítását követeli, mert a polgárőrség „ ... céljának egyáltalán nem felel meg ... . . .pompás gyülekezőhelye ez városunk dologkerülőinek. Helyet foglalnak benne azok a kis nyilas szájhősök, csendőrök és egyebek, akik búvóhelyet véltek ott talláni ... helyébe a szakszervezetek által felállítandó munkásőrségnek kell kerülnie..." (50) A kommunisták 1944. decemberében mégis kezdték a polgárőrség átszervezését, bátor, harcrakész tagjaikkal erősítették meg azt, ugyanakkor megkezdték felfegyverzését is. Ekkor lett kommunista az újjászervezett debreceni rendőrkapitányság vezetője, aki legfontosabb feladatának a zavarkeltók és rémhírterjesztők elleni harcot tekintette, de nem kevésbé fontos feladatának tartotta a közbiztonság megszervezését. A közrend megszilárdítása a kormánytól is határozottabb intézkedéseket követelt. iEzt vezette be Dalnoki Miklós miniszterelnök nyilatkozata, melyet a Néplap 1945. január 3-án közölt. „ .. .Legsürgősebb a belrend, a személyi és vagyonbiztonság fenntartása, és erre a feladatra a rendőrség megszervezése folyamatban van ..." És valóban másnap megjelenik a kormányrendelet, amely szabályozza a polgárőrségek felállítását. „ ... minden községben, városban, ahol még nem lenne, haladéktalanul szervezzék meg a polgárőrségeket..." „ ... a rendőrség keretében a külterületi őrségeket is szervezze meg, megbízható kintlakó polgárokból..." „. . .a polgárőrségbe politikailag megbízható legénységet toborozzanak, és a helyi katonai parancsnokságnál járjanak el a felfegyverzés kieszközlése érdekében ..." „ ... az elfogott bűntetteseket bíróság elé kell állítani..." (51) A rendőrség átfogó átszervezésére a belügyminiszteri rendelet alapján került sor, amely közvetlenül a februári kormányrendelet után született. Ennek végrehajtása igen éles küzdelmet hozott. Debrecenben például a törvényhatósági bizottságban folyó vita során az FKP - felismerve a kérdés nagy jelentőségét - a rendőrfelügyelői hely megszervezésével akarta biztosítani a főként kommunista és szociáldemokrata rendőrállomány feletti felügyeletet, öry István főispán már előre közölte levélben a pártokkal, hogyha a FKP álláspontját nem fogadják el, kivonulnak a teremből. Szándékát az MKP az MSZDP és az NPP egységes ellenállása miatt nem tudta megvalósítani, pedig ,,A rendőrség újjászervezése" című előterjesztést levette a napirendről és kivonult az FKP tagok többségével.