„Ha majd a szellem napvilága…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 13. (Debrecen, 1979)

Dokumentumok - I. Az iskolán kívüli népművelés szervezete és általános helyzete

Kivált néprajzi osztályában való továbbfejlesztése ígér nagy sikereket s fogja tenni ezt az intézményt egyedülállóvá, páratlanná az egész világon. Tudvalevő, hogy az alföldi pásztor- és vadászélet kihalóban van. Eltűnőben van a Hortobágy romantikájával együtt. El kell pusztulnia, mert így hozza magával a fejlődés kérlelhetetlen törvénye. Az az életmód, mely jó volt a honfoglaló ősök korában, el kell, hogy tűnjék a repülőgépek és tengeralattjárók századában. A csárda, a betyár, a pányvavető csikós, a pákász, a csíkász végleg kiszorul a mai élet forgalmas elevenségéből. Ezen lehet keseregni, lehet szomorkodni, de ezzel, mint realitással számolni kell. A Hortobágyon a lokomitív, a gőzeke és rövidesen a repülőgép lesz az úr. És ez jól van így, mert nem lehet máskép. Ám az más kérdés, vájjon ez az elmúlt világ nem érdemli-é meg, hogy kegyeletes érzéssel gyűjtsük össze minden emlékét, mint egy letűnt magyar világ originális életének érdekes és nekünk fölötte kedves bizonyságait. Az alföldi pásztorés vadászélet szerszámainak, eszközeinek teljes gyűjteményére kell törekednünk. Ha ezt elérjük, oly kincs birtokában leszünk, mely páratlan lesz a világon s melynek kedvéért messze országok tudósai fognak eljönni Debrecenbe pusztán ennek az egy gyűjteménynek tanulmányozása végett. Amellett elévülhetetlen érdemeket szerez Debrecen a magyarság érdekében is, melynek múltja ismeretéhez egy minden tekintetben értékes gyűjtemény megteremtésével fog hozzájárulni. íme egy minden felkarolásra érdemes, szép kulturális feladat, melynek megoldását a viszonyok egyenesen Debrecennek szánták. Igaz, hogy egy nagy nehézséget majd le kell küzdenünk. A múzeum mostani helyiségei egészen megteltek. A meglevő anyag egy része máris raktárba, ládákba szorult. Új, megfelelő helyiségre van szüksége, ha a további megszerzendő anyagot kellően el akarja helyezni. De erről majd később. Térjünk át másra. A nagy tömegek művelődésének másik, még a múzeuménál is fontosabb eszköze a nyilvános könyvtár. Az európai művelt államokban nincsen modern nagy város nyilvános könyvtár nélkül. Ez természetes is. A mai ember nem tud meglenni könyv nélkül. Tudásvágya mellett a szükség ráviszi, hogy a modern élet bonyolódott, szövevényes volta mellett tudását igyekezzék a saját érdekében kiegészíteni azokkal az ismeretekkel, melyekkel az iskola nem látta el. Amellett a legtisztább lelki gyönyörűség forrása. Egy jó könyv olvasása nem egyéb, mint társalgás a szerzővel. Közvetlen érintkezés a világ legnagyobb szellemeivel. A könyv lapjain a világirodalom óriásai beszélnek hozzánk s gazdagítják lelkünk tartalmát a fekete betűk erdejébe költözött gondolataikkal. Az eszmék, ismeretek, költői gondolatok terjesztésének legegyszerűbb és legolcsóbb eszköze a könyv. A nagy tömegek számára könnyen hozzáférhetővé tenni, egyike a legfontosabb kultúrfeladatoknak. Megoldásának legtermészetesebb módja: a nyilvános közkönyvtár.