„Ha majd a szellem napvilága…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 13. (Debrecen, 1979)

Dokumentumok - I. Az iskolán kívüli népművelés szervezete és általános helyzete

a városnak a közművelődési házra a telken kívül legföljebb 300 000 koronát kell áldoznia. — Remélve, hogy jelen beadványunk és a csatolt mellékletek, valamivel előbbre viszik a közművelődési ház rég húzódó kérdésének sikeres megoldását, kérjük e lépésünknek szíves fogadtatását és maradunk a Tekintetes Városi Tanács iránti kiváló tisztelettel: dr. Tüdős János s. k. a Csokonai-kör alelnöke, Kardos Albert s. k. a Csokonai-kör titkára. Eredeti. — HBmL. IV. B. 1405/b. V. 18/1902. 1 A Csokonai Kör 1902. május 1-én átiratban kérte a városi tanácsot kultúrpalota létesítésére. 2 A közművelődési ház létrehozásában érdekelt intézmények: A Csokonai Kör, Városi Múzeum, Műpártoló Egyesület, Zenekedvelők Társasága, Zenekedvelők Köre. i 23 Budapest, 1911. A MUNKÁSMOZGALOM, MINT KULTŰRTÉNYEZŐ A mai ember számára a tudás az anyagi boldogulásnak egyik eszköze lehet. Ha egyes egyének számára nem is jelent több tudás mindig jobb megélhetést, ha a tudás nem is mindig és nem mindenki számára biztosít több jövedelmet: osztályok számára szellemi átlag-nívójuk emelkedése föltétlenül egyetértelmű anyagi helyzetük javulásával, mert a bonyolult társadalmi viszonyok közepette az érvényesülés lehetőségét tárja föl és mert értékesebbé, használhatóbbá teszi az illető egyén-csoportot. Nem frázis az, hogy a tudás hatalom. Fölfelé törekvő, a politikai, szociális hatalomtól teljesen vagy részben kizárt, de a hatalmi viszonyokat megváltoztatni akaró osztályok osztályharcbeli sikereinek pedig egyenesen létföltételük az osztály művelődésbeli előhaladása. Az az osztály, amely tájékozatlan helyzete felől, amelynek nincs módjában a küzdelem eszközeit fölismerni, amelynek tudatlansága igényei fokozódását kizárja, sohasem érvényesül. Az ilyen osztályokban általánosodnia kell a tudásnak, fokozódniuk kell az igényeknek — különben el van zárva az érvényesülés útja. Nem mondom azt, hogy a műveltséghez jutás, az igények növekedése az egyes egyénekre nézve nem lehet bajthozó. Az egyének anyagi helyzetének javulása igen sokszor, sőt rendszerint nem halad az igények fokozódásával arányban előre. Ami kellene — az mindig vagy legalább rendszerint több, mint amennyit lehet. Arra a hegyvidéki parasztságra, amely évszázadok óta egyforma nyomorúságban él, egyazon bűzös gerenda-kalyibában lakik tehenestől, kecskéstől, egyforma mosdás- és fürdésnélküliségben fetreng nemzedékeken át, egy menüt: káposztát és krumlit eszik ezredév óta — nem egyszer valóságos csapást, ránk nézve elképzelhetetlen lelkiforrongást, fájdalmas életre-érzést okoz, ha anyagi