„Ha majd a szellem napvilága…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 13. (Debrecen, 1979)

Dokumentumok - I. Az iskolán kívüli népművelés szervezete és általános helyzete

Ezen célok megvalósítása érdekében az egyesület közgyűlése elhatározhatja, hogy működését más törvényhatóságokra is kiterjeszti, amelyek területére nézve is ezen alapszabályok lesznek érvényesek.

1 Tisztázat. — HBmL. IV. B. 412. 7. 1 A további fejezetek a tagság jogairól és kötelességeiről, az igazgatási feladatokról, a közgyűlésről, az igazgató választmányról adnak tájékoztatást. • 19 Budapest, 1909. BALMAZÚJVÁROSI KULTÚRKÉP • Balmazújváros nagy paraszt faluváros a Hortobágy szélén, vagy 16 000 lakossal. Sok tekintetben kiválóan alkalmas az egész magyar oligarchia teremtette állapot jellemzésére. Az igaz, hogy a latifundium és a földművelő proletariátus közti ellentét nem mindenütt ilyen szertelen, de viszont nem mindenütt van ilyen józan életű, kultúrát áhító nép, olyan kedvező talaj és földrajzi helyzet. Ez utóbbi körülmények lehetőleg enyhítik a földbirtok eloszlásából keletkező viszonyok ridegségét. Balmazújváros határa kerek 56 000 hold, amelyből a községi lakosoké 110, átlag 32 holdas telekállomány, tehát vagy negyedfélezer hold. A többi a földesúré, egyetlen nemzetségé, Semsey Andoré és három osztályos atyafiáé. Ebből a község tart hosszú bérletben 3000 holdnyi legelőt, evvel együtt a lakosság és község kezén 6540 (tagosítási 1507 öles) hold van. A földesurak többi 48 570 holdnyi területéből a községi telkes gazdák vagy 9000 holdat tartanak bérben, annak azonban több mint 2

/

3 része feltöretlen legelő. E bérelt területből a földtelen munkásokra egyetlen talpalatnyi sem jut. A telkesek 16 koronát fizetnek átlag holdanként, de ez a bérlet arra képesíti őket, hogy a maguk úrbéres földjét 1000—1100 öles holdanként 60 koronáért adják bérbe a földtelen zsellércsaládoknak. 1700 földműves család teljesen birtoktalan. Az uraságiból mindössze 600 — ezer öles — holdnyi van 3 holdas parcellákban a birtoktalan munkásság kezén, úgyhogy mintegy 1500 földművescsalád teljesen földtelen. Ezért holdanként az adón fölül 20 koronát fizetnek, tehát összesen 27 koronát. Ezek boldogok, mert habár majd-nem kétszer annyit fizetnek, mint a nagybérlők, mégis egy hold hozadéka fedezi az egész bért, s így két hold hozadéka marad munkájuk béréül, ami az évi keresetátlagnál 60—70%-kal nagyobb keresethez juttatja a 200 családot. Az uradalom többi 39 000 holdja öt nagybérlő kezén van, kik a feltöretlen területek beszámításával állítólag átlag 14 korona haszonbért fizetnek. A telje-