„Ha majd a szellem napvilága…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 13. (Debrecen, 1979)

Dokumentumok - I. Az iskolán kívüli népművelés szervezete és általános helyzete

sen földetlen 1500 munkáscsaládot szintén boldoggá lehetne tenni egy 4—5000 holdas darabnak 3—4 holdas parcellákban való bérbeadásával, amelyért az illetők szívesen fizetnének kétszer annyi haszonbért, vagy még annál is többet, mint a nagybérlők. De hiábavaló minden panasz, könyörgés, fáradozás, instancia, Semseyék erre nem hajlandók. Ez a 4—5000 holdas darab ugyan többet jövedelmezne, de felrúghatná a munkabéreket, és a proletárságot gazdaságilag függetlenebbé tenné. De nehogy valaki azt gondolja, hogy a községi munkástömeg legalább a 39 000 holdas uradalmon kap munkát. „A magyarokkal nem lehet bírni" — az uradalom tehát túlnyomó részben idegeneket alkalmaz. Mindössze vagy 200 otthoni munkás kap kepét az uradalomban, vagy 800—1000 megy szerte Magyarországon széjjel egész a Székelyföldig. Ám néhány száz lengyel külföldi és tót felföldi jön ide kepére. Ezek az idegen lengyelek és tótok nem olcsóbbak ám. Sőt ellenkezőleg. Többe kerülnek és kevesebbet érnek, de mégis általuk lehet megalázni és elnyomni az otthoni „magyarokat". Ugye érdekes adalék a fajmagyar uraknak a magyar nép iránti szeretete festésére? Vagy 12 000 földműves munkás a földművelő párt keretében szervezve van évek óta, és ez a szervezet eddig minden nyomásnak és közigazgatási terrornak ellenállt. Ma már a kepét egész a tizennegyedrészig tudták fölverni. De ez idén lassan megy az aratási szerződések megkötése, a munkaárak rosszabbak a tavalyiaknál. A termés gyönge középminőségűnek ígérkezik, és így holdanként a 6 métermázsa termésbiztosítékot nemigen akarja az uradalom megadni. A legtöbb szerződés tehát készpénzbiztosítékra kötődik. Egy pár ember — a kaszás meg a marokverője — kepéjének készpénzbiztosítéka nem mindig üti meg a 126 koronát, amiből a marokverőre 1

/

3 rész jut. Evvel egyéb konvenció nem jár. A páronként biztosított terület 414 hold lévén, holdanként 9 korona a kepe, 6 a kaszásé, 3 a marokverőé. A 6 mmázsás terménybiztosíték 13 holdnál 83 mmázsa után rész, körülbelül hét és fél mmázsát tenne mindenféle termésben vegyest. Ez a munkásra kedvezőbb lenne, mert egyrészt így az életárak emekedésének is érezné némileg az előnyét, másrészt pedig itt-ott kedvezőbb hozadék is remélhető, s végül, mert a paraszt a termést mégsem fogyasztja el oly gyorsan, mint a pénzt. Az uradalom azonban a terménybiztosítékra nemigen hajlandó. Egy 14—15 munkaórás napra egy holdat számítva, a kaszásra 6, a marokverőre 3 korona napibér esnék — elméletben. (A termésrészesedésnél egy nap a behordásra, egy nap a cséplésre esik még.) De a valóságban ez a bér csak felényi, mert az ünnepnapok, esős napok beszámításával egy egész hónapot vesz igénybe az aratás. Mindezek betudásával, figyelembe véve azt is, hogy az újvárosiak keresett szőlőmunkások, s ennél úgyszólván november végéig van szakadatlan munka, egy balmazújvárosi családos munkás legfeljebb 240—280 koronát kereshet meg