Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)
II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 4. Az István malom működése 1886—1918 között
Az István malom váltóadósságának alakulása 1891—1907 között 203 Év összeg forintértékben Év Összeg forintértékben 1891 570 762,34 1896 701 631,30 1892 283 100,83 1904 1 277 204,62 1893 348 376,67 1905 682 249,43 1894 30 859,73 1906 1 331 665,02 1895 373 366,38 1907 1 726 161,45 első évtizedében a 90-es évek tételei négy-ötszörösére emelkednek, s még 1896hoz viszonyítva is duplázódnak. Mindezek után jogosnak érezzük azt a megjegyzést, hogy az István malom, akárcsak az iparág többi nagyüzeme, az egymással folytatott verseny, a mutatkozó konjunktúra gyors kihasználása érdekében egyre inkább igénybe vette a bankokat, s ezzel módot teremtett azoknak a malmok életébe való beavatkozásra, így például Karap Mór részvényes már 1894. március 18-án szükségesnek látta egy olyan budapesti bank keresését, amelyik beváltja a részvényeket és a malom hitelügyleteinek fő intézője lesz. Mayer Emil igazgató a javaslatra válaszolva ilyen célra a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot ajánlotta. 204 Csakhogy ez rendkívül veszélyes dologgá vált. Míg ugyanis a malmok — a hitelek érdekében — keresték a bankokkal való kapcsolat kiépítését, addig a bankok érdeklődését kiváltképp felkeltették a malmok más iparágak nyereségeit meszsze túlszárnyaló profitrátái. E két törekvéssel magyarázható, hogy a hazai banktőke igyekszik behatolni a malomiparba. Ezzel a korszak magyar malomiparában az imperializmus egyik lényeges eleme ölt testet, nevezetesen az iparágon belül kialakul és hatalomra kerül a finánctőke. Különösen két bank „veti rá magát" a malomérdekeltségek megszerzésére. Az egyik a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt., a másik a Hazai Bank Rt. Érdemes ennek a behatolási folyamatnak a leglényegesebb momentumait végigkísérnünk. Hegedűs Lóránt — később pénzügyminiszter — írja a Pesti Magyar Bankról szóló munkájában, hogy a pénzintézet részt vesz az „Első budai gőzmalmi rt." megalapításában, majd közreműködik az üzem pesti telepének létrehozásában. Ettől kezdve a vállalat új neve az „Első Budapesti Gőzmalmi Társaság" (1866—67). Mindezekhez a bank 1877-ben megvásárolt még egy budai üzemet, a „gyártelepet". A századforduló után felgyorsult a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank behatolása a malomiparba. A hatalmas Lujza malmot 1903-ban szerezte meg, s ugyanebben az évben jut a másik nagy fővárosi üzem, a „Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalom Rt." birtokába is. 205 Rövidesen, 1906-ban megszerzi a „Királymalom, Hedrich és Strauss rt."-t (Soroksári út 44.) is. A következő évben, mivel a kormányintézkedés leállította az őrlési forgalmat, s emiatt nem volt módja malmai számára olcsó román gabonát be-