Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 4. Az István malom működése 1886—1918 között

hozni az országba, Galacon (Románia) épít fel egy napi 20 vagon termény feldolgozására alkalmas üzemet. A balkáni háború évében (1912) lesz tulajdonosa a budapesti Erzsébet malomnak. Már a világháború folyamán, 1915-ben megszerzi a Karcagi Népbank malmát és közraktárát, a „Tisza vidéki hengermalom és tárház rt."-t és ehhez kapcsolja, külön malomcsoportot hozva létre, a gyomai és mezőtúri malmokat. Ezzel a fővárosban levő érdekeltségei mellett egy vidéki malomcsoportosulás birtokosa is lesz. A következő évben még egy újabb vidéki konszernt hozott létre a pénzintézet, mert „Dél-magyarországi malomipari rt." néven egyesítette a versed „Export Gőzmalmot", a zombori, zentai, váci henger- és a pancsovai gőzmalom rt.-t. Közben a fővárosi érdekeltség bővítéséről sem mondott le. Most már saját birtokba vette a Kereskedelmi Banktól az „Első Budapesti Gőzmalmi Rt."-t, valamint érdekközösségébe vonta a főváros egyik legjelentősebb üzemét, a „Pesti Hengermalom rt."-t. Az így létrejött malomkonszernbe 5 nagy budapesti, 8 vidéki és 1 romániai üzem tartozott napi 27 700 q őrlőkapacitással. Ez napi 277 vagon termék feldolgozását jelenti. A pénzintézet a világháború után is tovább bővítette a malom érdekeltségének körét, s 1926-ra birtokába vette a szegedi „József" Alföldi Gőzmalom és Fűrészgyár rt.-t, a nyíregyházi Júlia Gőzmalom rt.-t, a szolnoki Tisza vidéki Hengermalom és Tárházak rt.-t is.

206 A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1915-ig csak fővárosi üzemek birtokába jutott, bár a vidéki terjeszkedésre kísérletet tett már előbb is. E harcának egyik fontos ütközetét vetélytársával, a Hazai Bankkal éppen az István malom érdekközösségbe vonásáért folytatott küzdelmében vívta. A hatvani Deutsch család, melynek döntő szerepe van a Hazai Banknál, fő részvényese volt a pesti „Concordia" malomnak, ugyanakkor odahatottak, hogy a Hazai Bank a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot tulajdonképpen több mint egy évtizeddel megelőzve fogjon hozzá a nagy vidéki malmok érdekközösségbe vonásához. Először 1895-ben a borsod-miskolci gőzmalmot szerezték meg, 1898-ban a losonci és hatvani műmalmokat, 1901-ben a szegi, 1903-ban a csányi, 1910-ben a nagysárosi, 1911-ben a debreceni, 1913-ban az iglói és a kassai üzemek abszolút birtokába jutott a Hazai Bank. A következő évben a békéscsabai Rosenthal részvényeiből vásárolt fel 1250 db-ot a pénzintézet 250 000 korona értékben, de itt még ezzel nem került többségi tulajdonba. Ezzel szemben 1915-ben a szolnoki, 1916-ban a nagykárolyi, szatmári, szikszói malmok tulajdonosa lett a Hazai Bank. A későbbiekben a pénzintézet érdekközösségbe vonta még a Schoeller et Comp. és az Erste Wiener Walzmühle Vonwiller Scháoller Kellner A.G. (bécsi) üzemeket, majd — bár korszakunkon kívül esik — 1936 augusztusában az Első Békéscsabai gőzmalom Rosenthal Márton rt.-t is magába olvasztotta. Ezáltal a Hazai Bank birtokába csak 1 pesti, ugyanakkor 15 vidéki és 2 külföldi malom került. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a pénzintézet elsősorban a vidéki üzemekre koncentrálta erejét, s igyekezett mindent megtenni