Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)
II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 4. Az István malom működése 1886—1918 között
malom 10 ezer koronát vállalt magára. A kölcsönjegyzések azonban a későbbiekben állandósultak és mind sűrűbben ismétlődtek. 198 A vállalat 1916-tól már külön tételként szerepeltette az év végi mérlegben 1916-ban 4 515 785 korona, 1917-ben 10 228 932 korona összegben. Ezen hatalmas összegek elvonása azonban csak bizonyos százalékban csökkentették a profitot. A tőke speciális háborús nyeresége mégis igen nagymérvű maradt. Az eddigiekben több vonatkozásban érintenünk kellett már az üzem jövedelmezőségét (nyersanyagbeszerzés, tűzbiztosítás, vasúti tarifa, a háború alatti termelés stb.). További vizsgálódásunkat a befektetett tőke, a vállalati vagyon és a nyereség adataira terjesztjük ki. Az előző részekben ismertettük, hogy a vállalat részvénytőkéje 1858-ban még csak 185 100 forint volt, ezt az 1868-ban kibocsátott új részvényekkel 370 200 frt.-ra emelték. Tulajdonképpen változatlan maradt azonban a részvénytőke. 1903-ban is, amikor a régi 3702 darab 100 frt.-os részvényt kicserélték ugyanannyi 200 koronásra, ami által az alaptőke 740 400 korona lett. Lényegében ez esetben nem történt más, mint a forint és a korona pénzegységek egyidejű használatáról áttértek csak a korona használatra. Mivel 1 forint előzőleg is 2 koronával volt egyenlő, így itt nincs szó tőkeemelésről, csupán ettől kezdve koronában fejezték ki a részvények, illetve a részvénytőke értékét. A részvénytőkében a malom önállóságának végéig még csupán egyszer, 1906-ban történt emelkedés, amikor — mint már közöltük — 1298 db kibocsátásával 1 millió koronára emelték azt. A környező nagy malmok néhány jellemző mérlegadata 1889-ben 1SŰ Számlaelnevezés Szatmár Nagyvárad Debrecen Temesvár BorsodSzámlaelnevezés Szatmár „László" „István" „Pannónia" Miskolci Részvénytőke 288 900 400 000 370 200 150 000 474 250 Tartalékalapok 268 767 70 000 681 135 141 421 156 496 Hitelezők 137 705 465 730 62 531 29 531 258 694 Gyártelep ért. 422 620 711 721 658 816 195 450 551 012 Váltókövetelés 22 320 8 333 136511 1 787 3 951 Adósok 267 082 451 660 187 241 105 144 275 502 Bankkövetelés 3 676 — 104 656 — — A vállalat ekkora részvénytőkével működve igen szép sikereket ért el. Jelentős tartalékot hozott létre. Ezen a területen magasan megelőzte már 1889-re is az összes vidéki nagy malmot. Érdemes ebből a szempontból áttekintenünk az előző táblázat adatait. Míg az István malom addigi nyereségeiből a részvénytőkét közelítően kétszeresen felülmúló tartalékot hozott létre, addig a többiek közül a szatmári és a temesvári üzemek az egyszefes arányt sem érték el. A további két vállalat pedig csak egyharmad, egyhatod arányt tudott felmutatni. Kiemelendőnek tartjuk azt is, hogy ha abszolút számokban nem is, de
