Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 4. Az István malom működése 1886—1918 között

lícia is a Tiszántúlon szerezte be. A galíciai kereskedők nagy vásárlásaikkal budapesti paritású árakat alakítottak ki. „A galíciai malmok az aratás kezdetétől fogva állandóan vásároltak Debrecen környékén búzát, s igen nagy menynyiséget vittek el." ... hazánk északi és északkeleti megyéinek csaknem összes malma vidékünkről szerezte be szükségletét, úgyszólván egymás kezeiből licitálták ki az időnként jelentkező kínálatokat.

189 Az említett felvásárlásoknak Szolnokon már nem lehetett érezni hatását. így a Szolnoktól nyugatra, Békéscsabától délre levő malmokat nem érintette ez a „felvásárlás". Ilyen körülmények között nemcsak az 1904-es, de az 1905-ös év is veszteséggel zárult. A két év együttes vesztesége az István malom mérlegkimutatása szerint: 380 965 korona.

190 Ez az előző évek rossz eredményeivel együtt a malom tartalékerejének kimerüléséhez vezetett. Hasonló helyzet alakult ki 1911-ben. Ekkor különösen Szatmár és Szilágy vármegyékben volt rossz a termés. E területek üzemei az István malom felvásárlási körzetében ismét felverték az árakat.

191 Úgy gondoljuk, hogy a vasútépítés, a kedvezőtlen vasúti tarifa, a vagonhiány, a mezőgazdasági válság, a gabonatermés és -árak alakulásának problémái sorában sikerült rávilágítani az általános kép mellett mindazokra a nehézségekre, amelyek a debreceni István gőzmalmot különösen mélyen, a többi magyarországi malomnál is közelebbről érintették. Ha a 3. sz. táblázat 1887—1917. évi adatsorait vizsgálat tárgyává tesszük, ingadozást állapíthatunk meg az üzem kapacitáskihasználtságát illetően az 191 l-es 149,6 ezer q-s és az 1913-as 485,4 ezer q-s határértékek között. Ezek egymáshoz viszonyított aránya meghaladja 1 : 3-at. Majd kétszeres a különbség az 1895-ös és az 1913-as adat között is (259,2 ezer: 485,4 ezer q). A malom 1914—1918 közötti működésére természetesen a háború nyomta rá a bélyegét. Ezen időszak legfontosabb kérdése a nyersanyag-ellátottság mértéke lett. A probléma alakulásának döntő tényezője az ország terméseredményei voltak. Tehát vizsgálatunk során először erre kell figyelmünket fordítani. Magyarország búza- és rozstermés-eredményei 1885— 1890, valamint 1909—1918 között™

2 Év Ezer métermázsában Év búza rozs 1885 31 109 12 285 1886 28 380 11 080 1887 40 883 15 379 1888 37 381 12 647 1889 25 236 10 693 1890 43 034 15 345 1914 32 054 11 542 1915 42 905 12 136 1916 32 785 9 851 1917 37 038 10 994 1918 29 381 9 040 1885—1890 átlaga 34 337 12 905 1900—1910 átlaga 44 150 13 650 1909—1913 átlaga 46 170 12 968 1914—1918 átlaga 34 828 10 702