Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

I. AZ ISTVÁN GŐZMALOM ALAPÍTÁSA

elhatározta, hogy lemond az általa jegyzett 40 darab részvényről — ami az összes lejegyzett tőke kb. 6%-ának felelt meg —, s egy külön gépmalmot hoz létre.

41 Erre meg is kapta a tanácstól az engedélyt, a külön üzem felállítására azonban nem került sor. A harc — bár az egykorú források kölcsönös engedményekről beszélnek — tulajdonképpen Frank Antal csoportjának győzelmével végződött. Rádl József, akit eredetileg 1844. július 28-án igazgatóvá választottak, még az első választmánynak sem lett tagja. Az elnöki tisztséget Frank Antal nyerte el. Kérdésként állhat előttünk, hogy az alapítási tervezetben vázolt üzem milyen formában valósult meg? Milyen lett 1848 májusára, az üzemeltetés megindulásának idejére? Jellemző, hogy 1844-ben a társulat működését csak 30 évre tervezték, bár a közgyűlés jogává tették ez időhatáron változtatni. „A 30 év leforgásával a részvényesek Közgyűlése határozandja meg, hogy tovább is fennálljon-e még a társaság? vagy inkább ezen idő eltelte után... eloszoljék?" „Sőt... ha a munkálatok öt egymásután következő év alatt folytonosan csak veszteséget adnának, mely a társaság tőkéjét s a tartalék pénztárt 1

/

3-al kevesbítené... fennálljon-é még a társaság vagy pedig eloszoljék."

42 A társulat tehát meghatározott időre alakult meg, de már az alapítók is jónak látták mindkét lehetőségnek: a további üzemeltetés vagy a hamarabbi felszámolás felé nyitva hagyni a kapuit. Az eredeti álláspont e kérdésben lényegesen nem változott, mert a későbbiekben csak a meghatározott időpontot törölték el, meghagyva változatlanul a feloszlás kimondásának jogát.

43 Sokkal lényegesebb eltérés van a társasági tőke kérdésében.

44 Míg eredetileg 400 db 100 frt.-os névértékű részvényt akartak az alapítók kibocsátani, addig a társulat megindulásakor 81 200 frt. alaptőkével rendelkezett.

45 Hogyan és miért nőtt ez néhány év alatt több mint kétszeresére? Az alapítást kimondó gyűlés és az első alapszabály elfogadása után ugyanis egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a tervezett 40 000 frt. nem elegendő az üzem megindítására. Ezért a kívánt tőke összegét módosították és a 400 db 100 frt.-os részvény helyett 1624 db 50 frt.-os részvényt bocsátottak ki.

46 Ezáltal a megindításhoz szükséges nagyobb tőke létrejöttét, s a feleakkora címletekkel pedig a kisebb tőkék bevonását is lehetővé tették a vállalkozásba.

47 Módosult a tervezetnek az a része is, miszerint a vállalkozás csak debreceniekből álljon. Egyre nyilvánvalóbbá vált — kivált a részvénytőke összegének felemelése után —, hogy tisztán debreceni tőkéből nem lehet kellő forgótőkével rendelkező társulatot szervezni. Fenntartották ugyan a debreceniek elsőbbségét a részjegy vásárlásánál, de hozzátették: „több társulati közgyűlési határozat folytán" bárkinek adható részvény.

48 Ha közbevetően is, de lényegesnek tartjuk kiemelni, hogy míg a sok vonatkozásban mintául szolgáló pesti József malom tőkéjének jelentős részét a külföldi tőke és az arisztokrácia hozzájárulása adta, addig a debreceni üzemnél a