Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

III. A MALOM MŰKÖDÉSE 1920—1944 KÖZÖTT - 3. Az István malom történetének utolsó évtizede (1934—1944)

kontingensének 70%-át ez a tevékenység köti le.

343 A hadsereg ellátása, ha nyereségessé tette is az üzemeket, nem hozta meg a kívánt eredményt, különösen nem az első világháború időszakához viszonyítva. Másrészről a háborús körülmények a panaszok hosszú sorát indították el. Egyik leggyakoribb probléma a szénellátás volt. A szénhiány miatt már 1940 februárjában le kellett állítani időlegesen az üzemet, de a háború során továbbra is gyakoriak voltak a hasonló természetű bajok.

344 így pl. 1942. október 10-én írja a malom igazgatója: „debreceni telepünk részére 2500 q szenet utaltak ki, akkor, amikor debreceni telepünknek 8 órás, tehát csökkentett foglalkoztatása mellett is 5000 q ipari szénre van havonta szüksége."

345 így aztán a csabai és debreceni telep 1942 novemberében ismételten leállt. Igen sokszor előfordult, hogy a kiutalt, de a folyamatos termeléshez amúgy sem elégséges mennyiséget sem tudták leszállítani a bányák, és így további zavarokat idéztek elő az üzemeltetésben. A szénpanaszok másik oldalát az képezte, hogy az üzemanyag megdrágult, s ugyanakkor a kormány szociális okok miatt nem engedte a liszt- és kenyérárak hasonló mértékű emelését, ami az őrlést ráfizetésessé tette. A malmok csak úgy találhatták meg számításukat, ha jelentős melléküzletekkel, rizshántolással, burizs előállításával foglalkoztak. Tovább emelte a rezsiköltségeket az, hogy az állam szociális intézkedései következtében megnőttek a munkabérre kifizetett összegek.

346 A háború alatti kormányintézkedések közül az István malom kifogásolta a kötelező nyers- és készáru-„készletek tárolása"-t is. 1942-ben 350 vagonnál több árut kellett az üzemnek tartalékolnia. Amíg ez az ország ellátásának biztosítása érdekében kétségtelenül helyes intézkedés volt, üzleti szempontból ráfizetést jelentett a vállalatnak, mert: „a jelenlegi magas kamatterhek mellett, a kezelés költségeinek növekedése miatt (raktározás) egész évi munkálkodásunk eredményét illuzórikussá teszi."

347 A kár részbeni megszüntetése érdekében a lisztáru kamatterheinek megtérítését kérték a Hombártól, ami azonban az adott viszonyok között irreális kívánság volt."

348 A kiviteli ügyletet nagyban rontotta, hogy a quarnerói lisztkivitelt, amelyben pedig az ide irányított összexport 51,64 százalékával részesedett a konszern, a kormány, tekintettel az új külpolitikai változásra — Jugoszlávia elleni támadás előkészítése — 1941 februárjában betiltotta.

349 Még a háborús idők első szakaszában, 1940-ben jelentkezett a liszt keverési arányának problémája. A kormányrendelet a kenyérliszthez búza és tengeri keverését írta elő. Ez azonban — mivel a tengerit nagy víztartalma miatt szárítani kellett, majd olajtartalma miatt csírátlanítani — új berendezéseket igényelt a malmoktól. A debreceni malom mindent megtett annak érdekében, hogy e többletköltségektől megmeneküljön, ezért a kormánynak inkább a burgonyával való keverést javasolta. Másrészt kérte a maga érdekében, hogy a rekvirálást terjesszék ki búzára is, ne csak a tengerire.

350 E rekviráláskérés el-