Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

III. A MALOM MŰKÖDÉSE 1920—1944 KÖZÖTT - 3. Az István malom történetének utolsó évtizede (1934—1944)

P-ért. Ebből az összegből fordított 500 ezer pengőt a Hazai Bank 28 ezer db Rosenthal részvény megszerzésére. így a már birtokában levőkkel (11 ezer) jut abszolút többségre a békéscsabai üzemnél és hajtja végre az előzőekben leírt egyesítést.

339 Tulajdonképpen ezzel a művelettel nyer magyarázatot az 1939-es alaptőke-leszállítás. Az eredetileg 50 P-s részvények névértékét előbb leszállították darabonként 44 P-re, majd a 85 ezer darabból 15 ezer darabot (pozsonyi) eladva maradt a vállalat birtokában 70 ezer darab 44 P-s részvény 3 080 000 P értékben. így az István malmok konszernjének részvénytőkéje annak ellenére csökken, hogy közben fuzionált az Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt.-vel. A fúzió lefolyásának fokozatai jól nyomon követhetők. Az első időszakban a részvényeknek csak kisebbsége került a Hazai Bank Rt. tulajdonába, majd az István malom teljes leállásának időszakában „őrlési közösség" jött létre. Közben a Hazai Bank magára vállalta a Rosenthal malom külföldi dollártartozásának rendezését, s így megszerezte a békéscsabai üzem részvényeinek 98%-át.

340 A bank például „finanszírozta" 9%-os kamat mellett a külföldi szállításokat. Újabb és újabb jelentős hitelt nyújtva végül is 1935—1936 során elérte a két vállalat egyesítését. A konszern neve ettől kezdve „Első Békéscsabai Rosenthal és Borsod—Miskolc—Debreceni István Gőzhalom Rt."-ra változott. A zsidótörvények megjelenése után, 1939. december 18-tól „Első Békéscsabai, Miskolci és Debreceni István Gőzmalmok Rt." cégnevet használta.

341 A vállalati tőke alakulása után megvizsgálva az üzem termelését megállapíthatjuk, hogy az István malom liszttermelése alapvetően nem emelkedett: 1934: 113 000 q, 1935: 140 000 q, 1936: 153 000 q, 1937: 135 000 q, 1938: 153 000 q, 1939: 85 000 q. Sőt nem éri el az előző periódus jobb éveit sem. Mivel a liszt előállítása nem hozta meg a kellő hasznot, a konszern is a melléküzemág felé fordította figyelmét. Már 1937-ben megkezdődtek a tárgyalások az ún. burizs(összetört búzaszem) feldolgozó részleg beállítására. A szükséges gépeket, amelyeknek kapacitása 35 ezer mázsa volt, Gebrüder Mühler drezdai cég szállította 200 000 P-ért. Az előállítás 1938 júliusában indult meg, s a háború végéig rendszeresen tovább folyt.

342 A malom a II. világháború során részt vett az Olaszországba, Németországba, de a Vatikánba és Horvátországba irányuló liszt- s daraszállításban, 1939ben pedig még Finnországba, Norvégiába, Hollandiába is exportált. 1942-ben a rossz termés miatt már alig volt erre lehetőség, mert különösen a Békés környéki termés volt gyenge. Az ország kivitele ennek ellenére 1942-ben nagyobb, mint az előző években, de ez csak a vezető tengelyhatalmakkal szembeni fokozott alárendeltségünket bizonyítja, hiszen a rosszabb minőségű és kevesebb termésből több került kivitelre, mint az előző évek bármelyikében. Nyilvánvalóan a belső ellátás rovására. A háborús évek, különösen a hadsereg ellátásában való részvétel nagyobb kapacitáskihasználást hoznak. A debreceni üzem