Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - II. A termelőszövetkezeti mozgalom átszervezésének első szakasza Hajdú és Bihar, illetve Hajdú-Bihar megyében (1949—1956)

döntően befolyásolja a növénytermesztés eredményeit. A fenti arány igen kedvezőtlenül alakul a Haladás, a Táncsics Tsz-eknél, valamint a Dózsa Tsz-nél, de a többinél is majdnem hasonló. b) Üzemi arányosság Városunk viszonylatában tsz-einknél a kenyérgabona-vetésterület szántóterületünknek 36,1 %-a. Tsz-eink a kenyérgabona vetését az elkészített egyszerű vetésforgóra alapozták. A fokozottabb talajerőpótlással, pillangós virágú növények vetésével a jövőben kevesebb területet kívánunk kenyérgabonából vetni azért, hogy bizonytalan takarmánybázisunkat és a kapásnövények területét növelni tudjuk, és a kevesebb kenyérgabona-területen magasabb termésátlaggal kívánjuk biztosítani a kenyérgabona-szükségletet. Takarmánygabona-terület a szántóterülethez viszonyítva 27,9%, ezen belül kukoricaterületünk a szántóterülethez viszonyítva 15%.' Termelőszövetkezeteinknél az ipari növények szántóterületüknek 14%-át teszik ki. Tsz-einknél a gépi aratás a learatandó területhez 66%-ig van betervezve.

2 Öntözéses területeink a szántóterületnek 21%-át teszik ki; 1070 kat. h.-on fogunk öntözést végezni, ezen belül 556 kat. h. rizs, 143 kat. h. kapás, 26 kat. h. szálas, 20 kat. h. rét, 269 kat. h. legelő, 216 kat. h. egyéb.

3 Városunk viszonylatában tsz-einknél a szántóföldi zöldségtermesztés egyáltalán nem folyik, vagy olyan kis mértékben, ami egyáltalán nem elégíti ki városunk zöldségellátását. Termelőszövetkezeteinknél, főleg azoknál, melyek homokosabb talajjal rendelkeznek, mint pl. a December 21., és Micsurin Tsz, a szőlőtelepítést irányoztunk elő. A Micsurin Tsz már ebben az évben 5 kat. h. szőlőt fog telepíteni.

4 Városunkban általában inkább az jellemző, hogy a kis területtel bíró tsz-ek gazdálkodása az eredményesebb. Ilyen a Petőfi és a Kossuth Tsz. A nagy tszeink eredménytelenségére jellemző a kis számú tagság és az igen nagy fokú eladósodás, amit a megalakulásuk után követő években sokszor felelőtlenül vettek fel, amelynek terhei évről évre nehezedett rájuk. Súlyosbítja a fenti körülményt a termények és termékek oly felhasználása, hogy a legkisebb mértékre csökkent a szabad piaci árutermelés. A szövetkezeti alap további növelése és a fejlesztés érdekében területünkön tsz-eink még a 10%-ot sem érték el, de ugyanez az arány a szociális és kulturális alapnál is. Üzemi alapjuk sem kielégítő, itt is inkább az mutatkozik meg, hogy inkább a tagság részére igyekeznek biztosítani oly mennyiségeket, amelyek a tagság anyagi helyzetének minél nagyobb fokú megjavítását eszközlik. Tisztázat. — HBmL. XXIII. 532/a.2. ftsz. 625—8/1955. 1 Nem kedvelik a kapásnövényeket. 2 A gépállomások munkája nem kielégítő. 3 Az öntözést a takarmánynövényekre is kiterjesztik. 4 A jelentés ezután ismerteti a keresztsoros vetés, a pótbeporzás, a négyzetes vetés módszereit és eredményeit, a termésátlagok alakulását. Közli az állattenyésztés számszerű adatait, megállapítva, hogy a földterülethez képest az állatállomány kevés. \ 3* 35