Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

A tsz-történetírás levéltári forrásai — Gazdag István

nyeivel, beágyazva a szövetkezet történetét a megyei, országos fejlődésbe. Szeretnénk hangsúlyozni: nem termeléstörténetre, vagy ennek ellenkező végletére, visszaemlékezések gyűjteményére van szükség. A tsz történetének hiteles vizsgálata megköveteli a következő kérdések elemző vizsgálatát: 1. A gazdaságpolitika és a gazdaságirányítás. Ismerjük azt a felfogást, amely egy ötéves terv alatt meg akarta oldani a szocialista mezőgazdaság létrehozását — de ezzel párhuzamosan nemhogy nem növelte, ellenkezőleg csökkentette a mezőgazdasági beruházást. A teljesen központosított irányítás lehetetlenné tette a szövetkezetek adottságainak megfelelő ésszerű gazdálkodást. Az MSZMP agrárpolitikája alapvető változást eredményezett a gazdaságpolitika és a gazdaságirányítás területén. Úgy gondoljuk, hogy a történet írója csak a fentiek biztos ismeretében képes a szövetkezet fejlődésének valóságos ábrázolására. 2. A tulajdonviszonyok. Az állami (G.Á., Á. G., bank, vállalatok), a csoport (tsz) és az egyéni tulajdon funkcióinak elemzése elengedhetetlen a nagyüzemi gazdálkodás fejlődésének bemutatásában. Az MSZMP programnyilatkozata és a XI. kongresszus határozata megjelölte a tulajdonviszonyok továbbfejlesztésének útját. A feldolgozás alapvető területének érezzük ezért a tulajdonviszonyok funkciójának, a funkcióváltozásnak a nyomon követését. Érdemes különös figyelemmel kísérni a tsz és állami vállalatok közös társulásainak munkáját, mivel ezekben az állami és csoporttulajdon együttesen és magasabb szinten van jelen. 3. A jövedelemelosztási viszonyok. A termelőszövetkezeti parasztság közeledése a munkásosztályhoz jól megfigyelhető a jövedelmi viszonyok alakulásában, korszerűsödésében. A termelőmunkával lépést tartó modernebb jövedelmi viszonyok állíthatták meg a falu elnéptelenedését, teremthették meg a megfelelő munkaerőállományt a szövetkezetek részére, és gyorsíthatták fel a termelőszövetkezetek fejlődésének általános ütemét. 4. A vezetés színvonala. A termelőszövetkezetek színvonalában meglevő különbségeket a különböző természeti viszonyok mellett nagyon sok esetben a vezetés színvonalában meglevő különbségek magyarázzák. A tervszerű, de mégis rugalmas és egyre inkább vállalati jellemzőket is felmutató szövetkezetek életét a szakmailag erősödő (agrár-közgazdász-gépész-szociális) vezetés tudja megfelelő szinten tartani. 5. A tudományos-technikai forradalom vívmányainak alkalmazása. A történész számára rendkívül fontos feladat, hogy bemutassa azt a folyamatot, amelynek eredményeként a kisüzemi gazdálkodást felváltó technikai-biológiaikémiai eredményeket integráló nagyüzemi gazdálkodás kibontakozik. 6. A tagság szemléleti változása. Különös figyelmet kell szentelnie a kutatónak arra, hogy különböző vizsgálatok alapján, szociológiai jellegű információk birtokában kísérletet tegyen a szövetkezet tagsága társadalmi és politikai fej-