Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ

LEVENCSIK JÓZSEF társadalomtörténeti dolgozata: Adalékok a debreceni ipari mun kások szakmai megoszlásának alakulásához a felszabadulástól 1949-ig /TML 1974. 27-42.p./. 1973-1974-es adatokat sorol fel és elemez BAKOS LÁSZLÓNÉ és NADABÁN PÉTERNÉ: A munkásosztály helyzete Debrecenben /TSt 1976. l.sz. 40-52.p./. A művelődésügy részterületeiről számos történeti áttekintés látott napvilágot. ."

. képzőművészetek Debrecenben /szerk. Bőgel József; Db. 1961. 134 p./ c. kötet tanulmányai a felszabadulást követő másfél évtizedről i8 szólnak. Kritikai vázlatnak szánta Debrecen képzőművészete 1945-1965 /Alföld, 1965, 4,sz. 131141,p./ c. cikkét SZÉKELYHÍDI ÁGOSTON. Igényes művészettörténeti munka SZ. KÜRTI KATALINé: Képzőművészeti élet Debrecenben 1945-51 között /DMÉ 1972. 455-468.p./. Az 1945-46-os újjászerveződés mozzanataira emlékezik TÓTH ERVIN: Debrecen képzőművészete a felszabadulás után /SzF 6.sz. Db, 1975, 19-22,p./. A debreceni képzőművészeti körök első éveiről - 1946-1951 - MAGYARI VILMOS irt: Egy mozgalom kezdete /Alföld, 1975. 4.sz. 73-84,p./. Megbizható tájékoztatást ad STRAKY TIBOR A zene huszonöt éve Debrecenben /Alföld, 1970. 4.sz. 130-139.p./ c. tömör összefoglalásé. A zeneoktatás, a hangversenyélet, az énekkari kultúra, a MÁV Filharmonikus Zenekar és az opera történetét tárják fel a Debrecen zenei é- lete a századfordulótól napjainkig /szerk. Breuer János; Db. 1975. 348 p./ c. könyv szinvonalas tanulmányai. Tényanyaga miatt érdekes lehet a kutató számára az Adatok a Debreceni és Hajdú-Bihar Megyei Művelődési Központ Kodály Kórusának történetéből /szerk. Szőllősi Gyula; Db. 1970. 76 p./ c. füzet és TAAR FERENC jubileumi megemlékezése: Húszéves a debreceni opera /Alföld, 1972. 11.sz. 52-57. p./. Sok adatot hoz TAAR FERENC másik cikke is: Az államosított Csokonai Szinház tiz éve /Alföld, 1959. 3-4.sz, 124-132,p./. Az irodalmi élet kibontakozásáról mindmáig a két aktiv résztvevő, JUHÁSZ GÉZA - Irodalmunk újraindulása Debrecenben a felszabadulás után /Alföld, 1960. 3.sz. 110-121.p./ - és KARDOS PÁL - Irodal munk helyzete a felszabadulás után /KJTSZ 1. k. 246-257.p./ - visszaemlékezése mond legtöbbet. Időben mintegy folytatása ezeknek KISS TAMÁS irása : Irodalmi élet Debrecenben az Alföld folyóirat indulásáig /Alföld, 1965. 4,sz, 67-74.p./. Az Alföld negyedszázadáról elmélkedik KOCZOGH ÁKOS: Születési évfordulóra /Alföld, 1975. l.sz. 5-9.p./. A város történelmének kiemelkedő szakasza az 1944 ősze és 1945 tavasza közé eső néhány hónap: Debrecen volt a népi Magyarország első, bár ideiglenes fővárosa, a nemzeti újjászületés egyik központja. A közvetlen előzmények, a felszabadulás /1944, október 19,/ előtti és utáni tiz-tiz nap eseményei elevenedik meg KIRÁLY FERENC dokumentumriportjában: Debreceni október /Db, 1969. 111 p./. Fontos adatok találhatók a novemberi-decemberi napokról dr, Tariska István viszszaemlékezésében, amelyet BIELICZKY SÁNDOR tett közzé: Az MKP debreceni szervezetének szerepe az élet kibontakozásában /TÉF 1973, 115-123.p./. Hasonló a forrásértéke SIMONFFY ANDRÁS interjújának: Debrecen - főváros. Beszélgetés Ménes Jánossal /Uj írás, 1975. 7,sz. 53-62.p./. Korabeli sajtóközleményekre támaszkodik PALLÁS IMRE két kisebb munkájában: Huszonöt éve jelent meg a debreceni Néplap /Magyar Sajtó,1969, 345-347,p./, Az 1944-45-ös demokratikus kibontakozás a Néplap tükrében /KJTSZ 1. k. 104-110.p,/, továbbá G. KAPUSI ERZSÉBET: Politikai harcok Debrecenben 1-944-1949 /DMÉ 1966-1967 343-363.p./. Levéltári forrásokat is feldolgoz, s sokkal alaposabb,szélesebb képet rajzol az 1944. október - 1945, március közötti időszakról VARGA ZOLTÁN: Debrecen felszabadulás utáni politikai