Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ

éxetének néhány kérdése I-IV. /Alföld, 1956. l.sz. 61-73., 2.sz. 42-49., 3.sz. 67-75., 5.sz. 130-138.p./. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásáról és az Ideiglenes Nemzeti Kormány debreceni működéséről rengeteg, többségében ma is használható - természetesen kellő kritikával - kezelendő - adatot tartalmaz, s a történelmi hangulatból is izelitőt ad PAÁL JÓB és RADÓ ANTAL riportkönyve: A debreceni feltámadás /Db. 1947. 384 p./. Zömmel személyes emlékeit foglalta irásba, s különösen a debreceni politikai élet akkori vezető képviselőiről mond el sok érdekeset RÉVÉSZ IMRE: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása Debre cenben /Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. Bp. 1955. 121-153.p./. Ezzel az eseménnyel foglalkozik KISS ISTVÁN előadása is : Adalékok az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány megalakulásához /K3TSZ 1. k. 78-85.p,/. Országos kitekintéssel, történelmi távlatban vizsgálja a témát SÁGVÁRI ÁGNES: Uj magyar államiság megteremtése /TF 2. k. 5-19,p./. Döntő mértékben Debrecen a szinhelye MUCS SÁNDOR monográfiájának: A magyar néphadsereg megszervezése. 1944. december 21-1945. május 8

. /Bp. 1960. 94 p./. A kormány őrzésével megbizott alegység történetére emlékezik annak egyik tagja, KUN FERENC: A debreceni őrzászlóalj megalakulása /Alföld, 1967. 4. sz, 47-50. p. - azonos cimmel, de némileg módositott formában: KÖTSZ 1. k. 172-177.p./. A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége által 1945 elején szervezett pártiskola tevékenységét GAZDAG ISTVÁN tárta fel: A pártoktatás kezdetei Hajdú-Bihar megyében a felszabadulást követő időszakban /KÖTSZ 1. k. 146-158.p./, A debreceni pártiskola történetéből /TÉF 1971. 45-49.p./. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY A város múltjáról pár évvel ezelőtt SZENDREY ISTVÁN szerkesztésében megjelent egy korszerű összefoglalás: Hajdúböszörmény története /Db, 1973. 587,p./. Kifejezetten az általunk tárgyalt korszakkal foglalkoznak a kötet alábbi tanulmányai: NYAKAS MIKLÓS: Városigazgatás a felszabadulás után /162-188.p./, GAZDAG ISTVÁN: A földosztás, a szocialista mezőgazdaság kiépülése /400-457.p,/; a következők pedig a felszabadulás utáni fejlődést is elemzik: SZENDREY ISTVÁN: A város népesedése /256-283.p./, UOLAKY ZOLTÁNNÉ: Ipar és kereskedelem Hajdúböszörmény ben 1872-től napjainkig /492-523.p./, BENCSIK OÁNOS-NYAKAS MIKLÓS: A művelődés története 1876-tól napjainkig /547-585.p./. Sajátos módon, a képes ábrázolások segitségével tekinti át a város történetét DANKÓ IMRE albuma : Hajdúböszörmény képekben /Hb. 1970. 14 p. 56 t./. Levéltári iratokat és napilapközleményeket egyaránt feldolgozott POÓR 3ÁN0S, aki az 1930-1948 közötti évek politikai történetéről irt könyvet: Hajdúböszörmény az ellenforradalmi rendszer kiteljesedésétől a népi demokratikus forradalom győzelméig /Db. 1976. 206 p./. A város életében változatlanul kiemelkedő szerepet betöltő gazdasági ág huszonöt évének főbb adatait, jellemzőit, tendenciáit ismerteti ZSÚPOS GÁBOR: Hajdúböszörmény mezőgazdasága 1945-1970 /Hb. 1975. 270 p./. Rövidebb időszakot, de szélesebb tematikát ölel fel a szerző másik munkája: Hajdúböszörmény gazdasági és társadalmi helyzetének főbb adatai, jellemzői

, tendenciái 1960-1970 között /Hb. 1971. 63 p./. Az 1960-as évek fejlődéséről számolt be SZOMBATI ANDRÁS : Városiasodás és iparosodás Hajdúböszörményben /Álg 1970. 469-475.p./. Napjaink majdani kutatóinak kezében megbecsült forrásgyűjtemény lesz a Hajdúböszörményi tükör /Hb, 1974. 266 p,/ c, füzet, amelynek szer-