Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Hajdú megye önkormányzati szervei

BIHAR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRÁNAK IRATAI 1945-1949 XXI.51. 0,10 fm. A vármegye levéltárának helyzete a felszabadulás után kedvezőtlenül alakult, mert a korábbi iratokat Nagyváradról Berettyóújfaluba szállitva, egy tanyán kellett ideiglenesen elhelyezni s azok egy része ott elpusztult. A felszabadulás után a Levéltár tovább őrizte a korábbi időből megmentett iratokat, de éveken át újabb iratanyaggal nem gyarapodott. Ezért az u.n. gyűjtőszámos iratok 1945-1949. évekből főként levelezéseket, alispáni határozatokat, tájékoztatókat tartalmaznak. A Levéltár már az első évben, 1945-ben megkezdte — munkakörének megfelelően — az egyesületek nyilvántartását. A korábbi egyesületi iratok a IV. fondcsoportban találhatók, de a most tárgyalt fondban a felszabadulást követően mega lakúit minden egyesület neve, székhelyközsége, megalakulásának időpontja, tagjai nak száma, a jóváhagyási rendelet száma, a tisztikar névsora, a jogelőd, a levéltári elhelyezés sorszáma feljegyzést nyert. A különböző községekben megalakultak a volt hadifoglyok bajtársi egyesületei, a vadásztársaságok, a népi kollégiumok /Arany János N.K., Berettyóújfalu/, a kiskereskedők, a földmunkás szakszervezetek, az iparos- és olvasókörök, pl. Nagyrábén, a munkás sportegyesületek, méhészegyletek stb. Ezeknek adatai a helytörténeti kutatás számára nélkülözhetetlenek, különösen a művelődésügy kérdéseit tanulmányozók számára. A Levéltár az 1950. évi 29. tc. alapján állami kezelésbe került. Gyüjtőszámos iratok 1945-1949 1 csomó Egyesületek nyilvántartása kb. 1945-1949 1 kötet HAJDÚ VÁRMEGYE ÉS DEBRECEN TORVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROS FŐISPÁNJÁNAK IRATAI 1944-1950 XXI.101. 3,20 fm. A két törvényhatóság főispánja nem mindenkor volt azonos személy, emiatt e helyen csak azokról az iratokról szólunk, amelyek a mindkét funkciót ellátó főispán működése alatt keletkeztek. Ilyen esetben a kinevezett személy az egyik főispáni állást mintegy másodállásként látta el, de mindkét minőségben önálló hivatala volt. A Hajdú vármegye és Debrecen főispánjának működése során keletkezett iratok nagyobb mennyiségben maradtak fenn, mint Bihar vármegyében; tárgyuk is több rétü. A főispáni tisztségre vonatkozó általános irányelveket Bihar vármegyénél