Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)
XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Bihar megye önkormányzati szervei
gazgatásnál felvetődött minden első- és másodfokú ügyet az alispáni hivatal birált felül. Bihar vármegyében az alispán közigazgatási tevékenysége már 1944. novemberében megindult. November 13-án a szovjet katonai közigazgatás ténylegesen átadta helyét a polgári közigazgatásnak, s ezzel megkezdődött a vármegye két részének szétválasztása: az egyik Nagyvárad, a másik Berettyóújfalu székhellyel. Az országhatárok azonban heteken át szabadon maradtak. Amikor létrejöttek a demokratikus központi kormányszervek, szélesedett az alispáni iratokban tükröződő igazgatás hatóköre, mert minden minisztérium vagy a főispán, vagy az alispán útján intézkedett s az alispánnak a járásokhoz, városokhoz kiadott utasitásai legtöbbször értékelő kiegészitéssel kerültek az alsóbb fórumokhoz. Viszont a hozzá érkezett jelentések járások szerint összesítések formájában vannak meg az alispáni iratok között. Éppen ezért, ha magukat a részletezőbb eredeti fogalmazványokat keressük, inkább a járási anyagban vagy a községi iratok között kell kutatnunk. 1948 óta az igazgatás munkaköre egyre inkább szaporodott a magángazdaságokat korlátozó intézkedések végrehajtásával, a mezőgazdasági munka hatósági szervezésével, a földbérlő szövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok alakításának gondjaival, a begyűjtési munkával. Bár ezeknek a feladatköröknek nagy részét a közben szervezett állami hivatalok látták el, mégis az ügyeket a vármegye alispánja irányította, emiatt maguk a jelentések is nála futottak össze. Nagy feladatot rótt az alispáni hivatalra az országgyűlési képviselőválasztásra jogosultak összeírásának irányitása a 108.100/1949. B.M.sz. rendelet alapján, majd a választások előkészítése és a választási bizottságok adminisztratív támogatása. A vármegyei közigazgatás szervezete a felszabadulás következtében alig változott , minthogy az alispáni hivatal a többi hivatalokkal együtt továbbra is fennmaradt; a régi állami mechanizmus kereteinek megváltoztatására akkor még éretlenek voltak a feltételek. Az alispáni hivatalban továbbra is fennmaradtak a korábbi törvényes rendelkezések által szervezett tisztségek, mint maga az alispáni, a vármegyei főjegyzői, a másodfőjegyzői, továbbmenően az aljegyzői, az árvaszéki elnöki és az ülnöki, valamint a hivatalok, mint a főorvosi, a számvevőségi, a főügyészi, állatorvosi, főlevéltárnoki, stb. De ezeken túl új munkakörök is alakultak. Ezek között emiitjük a 10520/1947. M.E.sz, rendelettel a hároméves terv kapcsán minden törvényhatóságnál, tehát az alispán mellett engedélyezett tervmegbizotti állást. Miután a régi személyi állomány nagy részét a közigazgatás demokratikus átalakítása során le kellett váltani, a kinevezett új alkalmazottak viszont még nem rendelkeztek megfelelő szakképesítéssel, ezért a 42.440/1945. VKM sz. rendelet, továbbmenően a 10.070/1945. M.E.sz. általános elvi utasítás szaktanfolyamok szervezését tette lehetővé. A 9560/1945. /X.18./ M.E. sz. rendelet a nem választás útján betöltendő hivatali állásokra történő alkalmazás jogát az alispánnak tartotta fenn. Ezt a célt szolgálta az 5000/1946./V.9./ M.E.sz. rendelet is, amely az államháztartás egyensúlyának biztosítására a közalkalmazotti létszámot a korábbinak 90 %-ára csökkentette az u.n. "B" listázás révén. A rendeletet kiegészítő 8.100/1946. M.E.sz. rendelet létszámzárlatot irt elő. Hasonló intézkedést ta .Ltalfiaz. a 9811/1 947. /VIII.3 0./ Ko m, és a 84.284/1947. /X. 1.3../..S-M. .rendelet
