Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)
XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Bihar megye önkormányzati szervei
is. A fenti intézkedéseket a régi államigazgatás átszervezésének menetében betetőzte a 108.030/1949. /I.13./ B.M. sz. végrehajtási utasitás, amely a vármegyei és községi állásokat államiakká minősitette át az 1948. évi 51. t.c. alapján. Az alispáni hivatal iratai több fondból állnak, mert az alispán irányitása alatt szakhivatalok is működtek s ezeknek anyaga önálló fondban került levéltéri rendezésre. De magának a központi apparátusnak iratai, mint "alispáni iratok" a közvetlen önkormányzati igazgatás irásos lecsapódásai. Az u.n. alispáni iratokat a vármegyei főjegyző, másodfőjegyző, aljegyzők és fogalmazók referálták az alispánnak. Közöttük találhatók a közgyűlési és kisgyülési előterjesztések, az ide vonatkozó alapiratok, jelentések és a testületi gyűlések határozatainak fogalmazványi példányai, valamint kivonatai egy-egy tárgyban. A közvetlen alispáni iratok emiatt sokkal tágabb körűek, mert egyaránt tartalmaznak elvi állásfoglalásokat és operativ intézkedéseket. A közvetlenül az alispán személyes vagy helyettese hatáskörében elintézett "alispáni iratok" három állagra tagolódnak: bizalmas, közigazgatási és kihágási iratok állagára. A " Bizalmas iratok " 1945-1949. évekből hiányosan maradtak fenn. Tartalmuk szerint a különböző mépi szervekkel való levelezésre, a pártokkal való kapcsolatra, személyzeti kérdésekre vonatkoznak. Segédletek egyelőre nem kerültek elő emiatt a kutatás csakis az iratok egyedi átvizsgálásával oldható meg. Az iratok irattári rendszere évenkint újrakezdődő iktatószám szerint alakult ki. A második állagot a " Közigazgatási iratok " alkotják 1944. november 23-tól 1950. március 14-ig. Ez az állag gazdag és sokrétű iratanyagból áll. A közigazgatási iratok között találhatók meg az alispáni hivatal keretében működött szakágazatok jelentései; összesitések formájában itt vannak az alsóbb fokú hivatali szervezetek beszámolói, melyeknek alapiratai és fogalmazványai a járási főjegyzőknél, vagy a szakágazat hivatali irattárában nyertek elhelyezést, pl. a tiszti főorvosnál, állatorvosnál, stb. Az alispáni közigazgatás iratai a felszabadulás után önálló, eggyel újrakezdett iktatószámot kaptak. Tárgyuk és tartalmuk szerint itt találhatók a tisztviselők létszámára és változására vonatkozó jelentések, a középületek helyzetére, épitkezésekre, a mezőgazdasági munka megindulására, az útjavításokra gabonakészletekre, menekültek és ellátatlanok támogatására, a községi lakosság létszámára, menhelyes gyermekek számbavételére, adózásra, tűzoltóság szervezésére, malmok készletállományára, munkabérek megállapítására, nyomdatermékekre, intézmények költségvetésére, iparosok, kereskedők tevékenységére, haszonállatvizsgálatra, meteorológiára, közjóléti szövetkezetekre, földmüvesszövetkezetekre, terménykészletekre, cséplési eredményekre, gyógyszerellátásra, munkaalkalmak teremtésére, képviselőtestületi határozatokra, a községi elöljáróságok működésére, önkormányzati hivatalok ellenőrzésére, községi kölcsönök felhasználására, állami tulajdonú vagyonok megmentésére, termelők elszámoltatására, társadalmi szervezetekre, stb. vonatkozó iratok és természetesen magának a közigazgatásnak működését feltáró okmányok. 1948/1949-ben egymás után épültek ki a centralizált állami szakigazgatási ágazatok területi hivatalai, mint a Népművelési Központ, a Kereskedelmi Igazgatóság, az Építésügyi Igazgatóság, a Mezőgazdasági Igazgatóság stb. Az alispán
