Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXII. fondcsoport. MEGYEI VÁROSOK ÉS KÖZSÉGEK IRATAI

helyettese - ahol volt - a törvénybiró, aki a községi biráskodás ügyeit intézte, ezek között a panaszügyeket, a kisebb kihatású kihágásaikat, az iskolai birságpénzek megállapítását. Maga a községi birói szék háromtagú volt: a törvénybiró elnöklete alatt a jegyző és egy tanácsos itélőszékéből állt. Több község törvénybirójának iratai megmaradtak a levéltárban, pl. Hajdúdorognál. A községi igazgatás gyakorlati irányitójának a főjegyző /1948 óta rendszeresen veze tőj egyző

/ tekinthető, aki előadóként minden ügyben személyes javaslatot terjesztett a képviselőtestület elé s ugyanakkor a végrehajtó apparátust személyes felelősséggel irár.yitot ta. A legtöbb nagyközségben megszervezték az adóügyi jegyzői állást és több más szakelőadói tisztséget. A beszolgáltatási munkát a 102.900/1945. /VII.1./ K.M. sz. rendelet minden község számára előirta és ehhez előadó alkalmazását tette kötelezővé. Az 580/1948. /I.9./ Korm.sz. rendelet megszüntette az 1942. évi 16. t.c. 36.§-val szervezett gazdasági elöljárói állást és helyette a gazdajegyzői intézményt állította, aki az F.M. főhatósága alá tartozott, de a községi képviselőtestület tagjaként látta el munkakörét, a járási gazdasági felügyelő irányításával. Továbbmenően a 100.630/1949. Közeli.Hív. január 25én a községekben közellátási előadói állás szervezését engedélyezte, ami a nagyobb helyeken megtörtént. A községek fejlődésében a fordulat után 1948-ban bizonyos változások következtek be, amelyek már előremutattak az új államhatalmi szervezetre. Ezeknek-a változásoknak lényeges tendenciái az alábbiak: 1/ Az 1944-ben megkezdődött demokratizálás folytatása következett be magasabb szinten azzal, hogy fokozottabb mértékben kerültek a közigazgatásba a munkás-paraszt hatalomhoz hü, közéleti tevékenységet vállaló elemek; ezzel minőségi változáson ment át a képviselőtestület, az elöljáróság és a hivatali apparátus személyi állománya. 2/ Kiszélesedett a községi képviselőtestület és az elöljáróság feladatköre a centralizált tervgazdálkodás, a szocialista épités érdekében. A közigazgatás közvetlen politikai szervező feladatot kapott azzal, hogy 1948 őszétől közvetlenül irányította a paraszti gazdálkodás termelését az aktívák - dülőbiztosok bevonásával, felelős volt az állami begyűjtési terv teljesítéséért, E feladatok végrehajtása közben 1949. elejétől bizonyos fokig háttérbe szorult az önkormányzat önállósága, a képviselőtestületi ülések egyre inkább formálissá váltak. 3/ A népi bizottságok 1948 végétől önkormányzati látszattal működtek, de szerepük elsősorban a végrehajtásban érvényesült, miközben politikai ellenőrzést gyakoroltak. Tevékenységük eléggé élénknek, de egyoldalúnak tekinthető. 4/ 1949-től kezdve határozottan kimutathatók az igazgatási hatáskörök centralizálását szolgáló intézkedések. Községi vonatkozásban erre mutat, hogy a vezető-, adóügyijegyzők állami tisztviselőkké lettek, az önkormányzattól függetlenné váltak. Ezzel párhuzamosan nagyobb ellenőrzés alá került a községi gazdálkodás, az állam elvonta a hagyományos bevételeket, államosította a községi üzemeket, állami kezelésbe vette a községi iskolákat. A község iratainak irattári rendszere változatos. Egységes gyakorlatnak tekinthető az, hogy a képviselőtestület jegyzőkönyvei önállóan elkülönültek ós