Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)

III. FEJEZET. A politikai és igazgatási szervezet - A végrehajtószolgálat

történt, hogy aggkori gyengesége miatt felmentették Hein Ferencet, miután „második gyermekségre jutott ügyefogyott" beteggé lett. Ilyesmi korábban nem fordulhatott volna elő. 1833-ban Farkas Károly híres kereskedő is a tagok közé került és több más társával együtt a harcos esküdtek egyike lett. 1844-ben ismét 6 ügyvéd, 2 patikus, 2 tisztviselő, 3 birtokos, 2 kereskedő, 2 iparos, 1 orvos, 1 táblabíró vált a választott hites közönség tagjává. 1844. május 8-án összesen 30 ügyvéd, 1 orvos, 1 mérnök, 7 tisztviselő, 3 táblabíró, 4 kereskedő szerepelt a megválasztott 59 képviselő-testületi tag között, tehát a nagytanács szociális és értelmiségi összetétele messzemenően kedvezőbbé vált; mint ahogyan Szűcs István az egykorú tapasztalatokra építve maga is megállapította, az újonnan megválasztott nagytanácsi tagok között „nagyobb részint fiatal és a haladásnak indult kor színvonalán álló s a megyei közélettel közelebbről ismeretes értelmiségiek, az újkor eszméire fogékony" személyek foglaltak helyet.

13/1 Ez a körülmény teszi érthetővé az ismétlődő jogi vitákat, a szakszerű állásfoglalásokat. A választás után az esküdteket a tanács tagjaihoz hasonlóan rangsorolták és azok egymást a munkában annak megfelelően helyettesítették.

135 A végrehajtó szolgálat A két hatalmi testület közötti nézeteltérések és politikai küzdelmek nem érintették különösebben a városi hivatalnokok és hivatalok végrehajtó szolgálatát, az ügyek érdembeli, operatív elintézésének mechanizmusát. Az viszont kétségtelen, hogy a reformkori városigazgatás szervezeti felépítése korántsem érte el azt a színvonalat, amelyet az ügyek gyors menete, a naponként felmerülő kérdések megoldásának üteme megköveteltek. A végrehajtó szolgálat akár a közigazgatás, akár az igazságszolgáltatás területén az akkori városigazgatás rendszerének keretében bonyolódott le. A város hivatali tevékenységében nem választották el egymástól a két tanács testületébe tartozó tagokat, hanem egy-egy feladat megoldására aszerint osztották be őket, ahogyan az ügymenet megkívánta, vagy amilyen mértékben a hivatali reszortok kialakultak és egymástól elkülönültek. A testületek a hatalom gyakorlásának irányító szerveiként meghatározták az elvégzendő munka ágazati hovatartozását és aszerint bízták meg a végrehajtással a reszortvezető tanácsnokot, aki a választott hites közönség tagjai közül bárkit maga mellé vehetett. A munka gyakorlati megoldásában már nem különültek el a hatalmi testületek, hanem csak a személyek és reszortok, ágazatok határolódtak el egymástól. A városigazgatás feudális rendszerében Debrecen más szabad királyi városokhoz képest viszonylag elmaradottnak tekinthető. A hivatali tevékenység sokágú volt, mégsem választották szét egymástól sem a közigazgatást és bíráskodást, sem a közigazgatás különböző csoportjait, hanem csak hozzávetőlegesen állapították meg a szükséges reszortokat. Az országban már több helyen önálló közigazgatási és bírósági tanács jött létre, például Pesten, Kassán, Sopronban, ahol a bírói tanács vezetője a főbíró, a közigazgatásié pedig a polgármester volt.

130 Debrecenben ez nem történt meg, miután a polgármesteri állás szervezése ellen a városi tanács éveken át tiltakozott, tekintettel arra, hogy a főkormányszékek a vezető tisztségek betöltése feltételeként a katolikus vallást jelölték meg. A polgármester rendsze-