Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)

III. FEJEZET. A politikai és igazgatási szervezet - Általános várospolitikai kérdések

III. FEJEZET A POLITIKAI ÉS IGAZGATÁSI SZERVEZET Általános várospolitikai kérdések A város politikai irányításának és az ezzel összefüggő igazgatási szervezetnek taglalása mindazokat a kérdéseket érinti, amelyek a hatalom birtoklásával, a képviseleti rendszerrel, a közösségi határozatok végrehajtásával, az állami ellenőrzéssel, a hatalom bástyáin kívül állók politikai nézeteivel összefüggésben álltak. Ennek az elvi kiindulópontnak megfelelően ebben a fejezetben elsősorban azzal foglalkozunk, kik gyakorolták a hatalmat, mit kívántak megoldani, munkájuk során milyen irányelveket óhajtottak érvényre juttatni. A város vezetőségének szerepköre csakis akkor válik érthetővé, ha a kérdést történeti folyamatában vizsgáljuk. A reformkori városszervezet nem új jelenségként került előtérbe, hanem századokra visszanyúló gyökerei voltak.

1 A városi szervezet kialakulásának menete, célja: a közösség tagjainak egymáshoz kapcsolódó tevékenységét jogszabályi úton és módszerekkel összhangban tartani. Ez a módszer különösen azért volt indokolt, mert a városokban különböző foglalkozási ágak képviselői éltek, akiknek érdekei nem mindenkor voltak azonosak. A feudális városban iparos, kereskedő, háztulajdonos, földműves egyaránt polgárjogot élvezhetett, akiket a közösségi feladatok megoldására a város igazgatási szervezete tartott össze.

2 A városigazgatás lett volna arra hivatott, hogy a lakosság egészének érdekvédelme céljából a kirívó egyéni vagy csoportérdekeket háttérbe szorítsa. Az igazgatás teendőit mindenkor a kialakult hatalmi szervek látták el, amelyek a feudalizmus korában egyúttal a jogalkotó testület keretében állapították meg a szükséges irányelveket, kézben tartották a hatósági eljárás eszközeit, egyben ellátták a megkívánt ügyviteli tennivalókat, vagyis írásos határozatokat hoztak s gondoskodtak azok végrehajtásáról. Mindezekből együttesen alakult ki - a feladatokhoz igazodóan - a közigazgatás felépítése. E fejezet ennek a helyzetnek alakulását kívánja megvilágítani. # * * Amikor 1825-ben az első ún. reformországgyűlés összeült, a változtatások szükségessége már azok körében is felmerült, akik nem kívánták a feudális viszonyok radikális átalakítását, viszont a Habsburg-monarchia keretében a lassúbb ütemű módosításnak hívei voltak. Dessewffy Ferenc gr. 1823. március 6-án Kazinczy Ferenchez írta: „ . . . úgy látom, hogy a forduló-