Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)

II. FEJEZET. A társadalomi gazdálkodási rendje - A külsősori taxások

Széchenyi István is kiemelte. De hogy szárnyvonalként vagy főpályán haladjon-e a vaspálya, azt nem döntötték el. 1845. október 20-án a főbíró az ügyben Széchenyihez írt levelében kifejtette, hogy Debrecenre káros, ha Szolnoktól Nagyváradon át Kolozsvárig megy a vonal, hiszen Debrecennek szállítási lehetőségei alacsony fokúak. Kéri Széchenyit mint „az országos közlekedési tárgyakban munkálkodó elnököt" a vaspálya Debrecenen át leendő kialakítására.

572 A hosszas viták során végül is kialakult annak a terve, hogy a vasútvonal Debrecenen át vezetne. 1846. szeptember 29-én a tanács gr. Zichy Ferenchez, a Központi Vasúttársaság igazgatójához írt levelében köszönetet mondott azért a szándékért, hogy Bercel-Eger-Miskolc-Tarján-Keszi közt a Tiszán át Balmazújvárost érintve Debrecenig haladó pálya épül és 1848-ig elkészül. Telket ajánlott fel, kérve, hogy „városunkat, mint Alsó Magyarországnak akár kereskedési, akár nemzeti szempontból tekintve valóságos és egyedüli gyülpontját" támogassa. A költségek egy részét a „Nádudvari Közbirtokosság" is vállalta 1846. október 6-án Debrecenhez írt levelében, majd Zichy Ferenc 1846. november 10-én közölte a vasútépítés feltételeit. Debrecen 1847. január 7-én hozzájárult a jelzett 80 részvény megvásárlásához, majd az egész vidék érdekében 1847. április 17-én ismételten kérte a sínpálya Debrecenen át leendő vezetését. 1847. november 10-én a részvényeken kívül kötelezte magát, hogy a vasútépítéshez egyelőre 75 h 209 négyszögöl földterülettel, 5000 szekér homokkal, 5 millió téglával, évenként 8000 gyalognapszámmal, 10 darab szálfával járul hozzá.

573 Közvetlenül a polgári forradalom előtt, 1848. január 25-én az országgyűlés elé került Kovács Lajos debreceni szenátor elaborátuma, amely a fővonalak mellett szárnyvonalak kiépítését indítványozta Debrecenből kiindulva. 1848. február 8-án a két országgyűlési követ felkérte a tanácsot, hogy nyújtson be petíciót a vonalak kiépítése ügyében; ezt március 2-án a tanács megtette, kérve az országgyűlési bizottságot, hogy a Szolnoktól Kolozsvárig tervezett utat Debrecenen át vezessék. A szolnok-debreceni vasútvonal azonban csak 1857. november 23-án nyílt meg.

574 * * * Végigtekintve a reformkori gazdasági életet és annak társadalmi vetületét, megállapítható, hogy a mezőgazdaság területén kevésbé érvényesültek a korszakban másutt már alkalmazott agrotechnikai módszerek; a kereskedelemben a konzervatív magatartású céhek mellett kifejlődtek a lazább kötésű társulások, a különböző hazai és külföldi városokkal való áruszállítási kapcsolatok. Mindezek természetesen hatottak a társadalomban végbement rétegződésekre s arra, hogy a polgárságot semmiképpen sem lehetett egységesnek tekinteni, ugyanakkor megszületőben volt a proletárság, a munkaerejét áruba bocsátó napszámos. Ezzel egyidejűleg ment végbe a település szerkezetében feltűnt folyamat, melynek eredménye volt, hogy a város peremén élő lakosság földrajzilag is elmaradt a belső városban megtelepedett polgár jogú személyektől. Előbbiek a polgári forradalom után is hosszas küzdelmet vívtak azért, hogy legalább a külső soron saját tulajdonú házhelyekhez jussanak, mert azokat a magisztrátus zsellértelkeknek minősítette, haszonélvezőiket pedig állandó elnyomás alatt tartotta.