Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)

Bevezető

potával magyarázták; ugyancsak a fiziokraták, akik már a termelésből indultak ki, de azon belül a mezőgazdasági termelést tartották szemük előtt. Sajátos magyarországi viszonyokra jellemző nézetekkel is találkozhattunk, elsősorban olyan íróknál, akik az árutermelő nemesség érdekében a szabad kereskedelem merkantilista talaján álltak, de az áruértékesítés kapcsán főként csak a mezőgazdasági termékekre gondoltak, mint például Skerlecz Miklós/'

2 Ez viszont azzal a történelmi valósággal függött össze, hogy nálunk a reformkorban az agrárfejlődés eredményei határozták meg a kereskedelempolitika irányvonalát/'

3 Mindezeknek az ideológiai irányzatoknak és politikai nézeteknek összeütközése, szélesebb körű kibontakozása visszatükröződött a reformkor országgyűlésein, politikai röpirataiban és tudományos feldolgozásaiban. De nyilvánvaló, hogy a különböző felfogások eltérő osztályérdekeket fejeztek ki; a reformkor középső szakaszában kezdett feltűnni az „érdekegyesítés" politikai irányzata, amely a polgári forradalommal fejeződött be. Tagadhatatlan, hogy a társadalmi kérdések megoldásához csak a jobbágykérdés megoldása vezethetett. Ez volt az alapvető kiindulás, amelyet minden oldalról igyekeztek megvilágítani, s annak polgári értelmezését hol visszautasították, más esetben szükségesnek és jónak tartották. A haladó erők a jobbágyfelszabadítás módjában, az örökváltságban vagy a díjtalan birtokátadásban hosszú időn át nem egyeztek meg, de abban egyetértettek, hogy nem a városi belszervezet vagy a céhes ipar fékező béklyóit kell elsősorban széttörni, hanem meg kell semmisíteni a nagybirtok termelését gátló tényezőket/

4 A századforduló körüli időszak várospolitikai helyzetének áttekintő elemzése korántsem merítette ki a kérdések minden vonatkozását. E tanulmánynak különben sem célja az egész ország helyzetének bemutatása vagy a reformkorszakot megelőző társadalmi változások rajza. Debrecen történelmi múltjának megismeréséhez nélkülözhetetlen a reformkori nagyobb változások bemutatása.

45 Ilyen irányú kutatásokkal eddig inkább csak az irodalomtörténet foglalkozott. Ez a munka éppen azt kívánja felderíteni, milyen ellentmondások adódtak a város életében. Korábbi dolgozatok már debreceni vonatkozásban is kitűnő részletjellemzéseket nyújtottak e témakörben, viszont kevésbé érintették a város életének egészét.

46 Reméljük, hogy a jelen tanulmányban közölt adatok hozzásegítenek a valóságos városkép megismeréséhez, a hiányosságok és az eredmények feltárásához. Debrecen századokon át hatást gyakorolt a környékre; már a XV. századtól szöktek jobbágyok a földesuraik elől a városba, hogy nagyobb életlehetőségekhez jussanak; kereskedelme messze fekvő országokban vált híressé. Egyes ipari termékek szintén közkedveltségnek örvendtek. A sokoldalú kereskedelmi kapcsolat nyilvánvalóan vonzást gyakorolt a környező falvakra, s amilyen mértékben növekedett a város gazdasági termelő és értékesítő hálózatának bázisa, olyan arányban vált egyre növekvő tekintélyű gócponttá a Tisza-tájon. Ezt, a tekintélyt hátrányosan még az sem befolyásolta, hogy a XVIII. század óta a viszonylagos hanyatlás jeleivel találkozunk, mert a korábbihoz képest csökkent a város jelentősége, a termelés és áruértékesítés összmennyisége (volumene) azonban nem esett vissza. A XVIII. század II. felében pedig kifejezetten szellemi központtá vált nemzetközileg elismert tudósai révén, ahol új tudományágak fejlődtek és jelentős szellemi erők álltak