Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)

Bevezető

a korábbi eredmények mögött. Mindezek a csoportok saját felfogásukat politikai síkon is érvényesíteni kívánták, emiatt a szenátus és a nagytanács állandó viták színhelye volt. Ezért sem fogadható el az a felfogás, amely azt állítja, hogy Debrecenben legfeljebb 1867 óta bontakozott ki a politikai élet/

7 Kétségtelen, hogy a politikai nézetekben szemléletbeni különbségek tükröződtek, de ez az országra általában jellemző volt. Igaza van Mátyás Antalnak, amikor megállapítja, hogy a „fejlett tőkés országok haladó eszméi, amennyiben nem feleltek meg a magyarországi társadalmi létnek, nem segítették elő a fejlődést, hazánkban nem is számíthattak haladó jellegűeknek. Ezzel szemben fejlett tőkés országokban már reakciósnak számító eszmék, amelyek ott már túlhaladott társadalmi létet tükröztek, hazánkban a haladás irányába estek, ha híven tükrözték a hazai fejletlen termelési viszonyokat"/

18 Talán éppen ezek miatt találtak új talajra azok az elképzelések, amelyek többek között a polgári demokrácia fogalma körül bontakoztak ki és amelyekről más városokban is nagy viták zajlottak. Tény az, hogy Debrecen polgársága foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. De ezeknek tényanyagáról az egyes fejezetekben bővebben lesz szó.