Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VII. A népi demokrácia megszületése és a második proletárdiktatúra győzelme. Összeállította: Mervó Zoltánné

JÓB és RADÓ ANTAL kortársi beszámolója - A debreceni feltámadás. Krónikás könyv a demokratikus új Magyarország megszületéséről (Debrecen, 1947) - is sok-sok adatot tartalmaz. E rövid időszak átfogó elemzése: Magyarország felszabadulása és a demokratikus nemzeti újjászületés (1944 október-1945 április) (Pártötrténeti Közlemények, 1968. 1. sz. III-XLVIII.). A szovjet hadsereg és a vele szövetséges román csapatok hajdú-bihari felszabadító hadműveleteiről már számos publikáció látott napvilágot; ezek körül a legátfogóbbak: TÓTH SÁNDOR: A szovjet hadsereg felszabadító harcai Magyarországon (Bp. 1965); CSATÁRI DÁNIEL: Forgószélben. (Magyar-román viszony 1940-1945) (Bp. 1968); Hazánk felszabadulása 19441945 (Bp. 1970); ÖLVEDI IGNÁC: A budai Vár és a debreceni csata. Horthy ék katasztrófapolitikája 1944 őszén (Bp. 1970). Debrecen felszabadulásának közvetlen előzményeit és a felszabadult város első lépéseit mutatja be KIRÁLY FERENC riportkönyve: Debreceni október. Dokumentumriport 1944 őszéről (Debrecen, 1969). A termelőmunka megindulásáról, a pártok szerveződéséről, a néphatalom helyi szerveinek létrejöttéről és más problémákról megyei viszonylatban is sokoldalúan tájékoztatnak: MIKECZ FERENC: A két munkáspárt osztálybázisát és tömegbefolyását meghatározó főbb tényezők alakulása a~ felszabadulás előtt és a felszabadulás után Hajdú-Bihar megyében (Tanulmányok a marxizmus-leninizmus köréből. Debrecen, 1967. 131-169.); uő.: A felszabadulás körülményei. A gazdasági és politikai élet beindulása Hajdú megyében és Debrecenben (Alföld, 1969. 11. sz. 41-51.); KŐVÁGÓ LÁSZLÓ: Iratok a felszabadulást követő hónapok szövetkezeti mozgalmának történetéhez (Levéltári Közlemények, 1960. 263-284.). KOMORÓCZY GYÖRGY: A gazdasági élet első hónapjai a felszabadult Bihar megyében (DMÉ 1965. 199-220.); uő.: Az elhagyott nagybirtokok helyzete Bihar megyében a földreform előtt (Agrártörténeti Szemle, 1966. 449-469.); VARGA ZOLTÁN: Debrecen felszabadulás utáni politikai életének néhány kérdése (Alföld, 1956. 1. sz. 61-73., 2. sz. 42-49., 3. sz. 67-75., 5. sz. 130-138.); SZABÓ ÉVA: Adalékok a Magyar Kommunista Párt szervezeteinek létrejöttéhez (Párttörténeti Közlemények, 1960. 1-2. sz. 75-112.); STRASSENREITER ERZSÉBET: A Szociáldemokrata Párt újjászerveződése (Párttörténeti Közlemények, 1971. 3. sz. 3-45.); KOMORÓCZY GYÖRGY: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében (Levéltári Közlemények, 1965. 1. sz. 11-55.); uő.: A politikai szervezetek kialakulása a felszabadult Bihar megyében (DMÉ 1968. 201-216.),GAZDAG ISTVÁN: Hajdúböszörmény politikai életének és közigazgatásának néhány kérdése a felszabadulástól 1945 márciusáig (Debreceni Agrártudományi Főiskola tudományos közleményei 1968. Debrecen, 1968. 3-8.),- BALÁZS BÉLA: Népmozgalom és nemzeti bizottságok 1945-1946 (Bp. 1961); CSIZMADIA ANDOR: A nemzeti bizottságok állami tevékenysége (1944-1949) (Bp. 1968); RÁKOSI SÁNDOR-SZABÓ BÁLINT: A pártok állásfoglalása a nemzeti bizottságok kérdésében 1945 elején (Párttörténeti Közlemények, 1967. 1. sz. 74-100.); FEHÉR ANDRÁS: A Bihar megyei nemzeti bizottságok szerepe a népi demokratikus forradalomban (AUD 1961. 187-211.); SZILÁGYI MIKLÓS: A Nemzeti Bizottság államhatalmi, közigazgatási és kulturális tevékenysége Debrecenben 1944-1945-hen (Alföld, 1965. 4. sz. 57-66.); uő.: A debreceni Nemzeti Bizottság államhatalmi, valamint közigazgatást újjászervező tevékenysége (AUDML 1965. 81-90.), uő.: Baloldali és jobboldali erők harca a debreceni Nemzeti Bizottságban megalakulásától 1946 őszéig