Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VII. A népi demokrácia megszületése és a második proletárdiktatúra győzelme. Összeállította: Mervó Zoltánné

(AUDML 1966. 85-97.); BALOGH ISTVÁN: A Szabolcs megyei nemzeti bizottságok iratai (Levéltári Szemle, 1968. 1. sz. 32-46.); KOMORÓCZY GYÖRGY: Művelődésügyi és egészségügyi kérdések a {elszabadult Bihar megye első hónapjaiban (Alföld, 1966. 4. sz. 65-71.); SIMON GYULA: Demokratikus iskolareíormtörékvések a {elszabadulás évében (Pedagógiai Szemle, 1965. 33-48.). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Nemzeti Kormány tevékenységének debreceni szakaszáról az évfordulók kapcsán nagyon sok közlemény jelent meg. A már említetteken kívül információs értékük vagy a tudományos elemzés mélysége miatt szót kell ejteni a következőkről: Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből (Bp. 1955); KOROM MIHÁLY: Az ideiglenes nemzeti kormány létrejöttének előzményeihez (Párttörténeti Közlemények, 1965. 1. sz. 18-40.); LÖRINCZ LAJOS: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának jelentősége (Állam- és Jogtudomány, 1970. 359-361.),- HERCZEG GÉZA: A moszkvai íegyverszüneti egyezmény megkötésének jelentősége (Állam és Igazgatás, 1965. 97-101.); JUHÁSZ GÉZA: Révész Imre pályája (Alföld, 1967. 5. sz. 99-100.); KLANICZAY GYULA: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány népjóléti miniszterének Debrecenben kiadott rendeletei (Orvostörténeti Közlemények, 1970. 177-203.); BAJKÓ MÁTYÁS: Demokratikus iskolázásunk kezdetei és a debreceni kultuszminisztérium (Magyar Pedagógia, 1970. 127-133.). A földreformról: Földreíorm 1945. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény. (Bp. 1965); DONÁTH FERENC: Demokratikus földreform Magyarországon 1945-1941 (Bp. 1969); VARGA ZOLTÁN: Debrecen szerepe a íöldreíormért folytatott harcban a {elszabadulás után (AUD 1956. 145-172.); MOLNÁR LÁSZLÓNÉ: A íöldreiorm Hajdú megyében (Agrártörténeti Szemle, 1965. 588-601.); KOVÁCS BÉLA: Agrárforradalom Hajdú és\ Bihar megyeben (Alföld, 1970. 3. sz. 43-54.). Az ipari termelés szervezéséről: FÖLDI TAMÁS: Íratok a magyar nagyipar történetéhez 19451946-ban (Az Iparügyi Minisztérium iratanyagából) (Levéltári Közlemények, 1960. 205-262.); BEREND T. IVÁN: Újjáépítés és a nagytőke elleni harc Magyarországon 1945-1948 (Bp. 1962); Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért 1944-1948 (Dokumentumgyűjtemény) (Bp. 1966.); A munkásság az üzemekért, a termelésért 1944-1945. Dokumentumgyűjtemény (Bp. 1970); GAZDAG ISTVÁN: A Debreceni Tímármunkások és Segédmunkások Munkaszövetkezetének megalakulása (Debreceni Agrártudományi Főiskola tudományos közleményei 1964. Debrecen, 1966. 3-10.); A postáról: SUGÁR ISTVÁN: Adatok Hajdú-Bihar megye felszabadulás utáni postatörténetéhez (DMÉ 1965. 591-611.); A néphadsereg születéséről: MUCS SÁNDOR: A magyar néphadsereg megszervezése és fejlődése (1945-1948) (Bp. 1963); GELLÉRT TIBOR-KISS ANDRÁS: Dokumentumok a magyar néphadsereg születéséről (Hadtörténelmi Közlemények, 1970. 124-146); OLÁH ISTVÁN: Nádudvari önkéntesek (Alföld, 1970. 4. sz. 7-12.); KUN FERENC: A debreceni őrzászlóalj megalakulása (Hadtörténelmi Közlemények, 1970. 219223.). A felszabadulást követő évek hajdú-bihari történetének kronológiai áttekintését tartalmazza a Hajdú-Bihar megye és Debrecen eseménynaptára 1945. április 4-1948. június 16. (Debrecen, 1970) című kötet. További adalékokkal szolgál ennek az időszaknak a megismeréséhez BERNÁTH LÁSZLÓKOMORÓCZY GYÖRGY: Tények és adatok Hajdú-Bihar megye és Debrecen történetéből a felszabadulástól a hároméves terv végéig (1944 októberül