Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

IV. A Habsburg-önkényuralom és a dualizmus kora 1849-1918 Összeállította: Ujlaky Zoltán

szakaszában a proletariátus már a fennálló társadalmi formák megváltoztatására törekedett. Nagyhatású példát jelentettek számára az orosz forradalmak. A háborús vereség maga után vonta a régi rendszer bukását, s ezt egy új korszak hajnala: a proletariátus győzelme követte. BIBLIOGRÁFIAI ÁTTEKINTÉS. (B. M.) A HABSBURG-ÖNKÉNYURALOM ÉS A DUALIZMUS KORA 1849-1918 Az abszolutizmus kori Debrecen történetének számos problémáját érintik az egyházpolitikai harcokkal foglalkozó tanulmányok: RÉVÉSZ IMRE: Fejezetek a Bach-korszak egyházpolitikájából (Bp. 1957); VARGA ZOLTÁN: Szoboszlai Pap István élete és munkássága különös tekintettel egyházpolitikai tevékenységére (Debrecen, 1934); BALLAGI GÉZA: A protestáns pátens és a-sajtó (Bp. 1892). További adalékokat közöl NYAKAS LÁSZLÓ: Debreceni diákok a Bach-korszakban (Élet és Művelődés, 1959. 1. sz. 6-14.) és EMBER ERNŐ: A debreceni időszaki sajtó 1849-1861 (A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvátrának Évkönyve 1954. I. rész 301382.). A hajdú-bihari agrártársadalom és agrárviszonyok megváltozásáról is szó esik a Parasztságunk a Habsburg-önkényuralom korában 1849-1861 (szerk. Sándor Pál; Bp. 1951) című tanulmánykötetben. Az egyre jobban kibontakozó, majd nagy ütemben fejlődő kapitalista termelési viszonyokról a Tanulmányok a kapitalizmus történetéhez Magyarországon 1861-1918 (Bp. 1956), A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914 1-2. (szerk. Szabó István; Bp. 1965) című kötet, továbbá LÉDERER EMMA: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon (Bp. 1952) és SÁNDOR VILMOS: Nagyipari fejlődés Magyarországon 18611900 (Bp. 1954) című értekezése ad átfogó képet. Számos helyi vonatkozása van POGÁNY MÁRIA munkájának: Tőkés vállalkozók és kubikus bérmunkások a Tisza-szabályozásnál a XIX. század második felében (Bp. 1966). Helytörténetírásunk még adós a kapitalizmus kori gazdasági élet és társadalmi fejlődés kérdéseit behatóan elemző publikációkkal. M. VENYIGE JÚLIA dolgozata - Adalékok a kapitalizmus történetéhez Debrecenben. A tőkés hitelszövetkezetek kialakulása és fejlődése Debrecenben 1861-1913 (Debrecen, 1961) - kivételt jelent. A mezőgazdasági termelésről fontos adatokat közölnek az utóbbi évek néprajzi tanulmányai: BELLON TIBOR: Határ használat Nyíradonyban a jobbágyfelszabadítás után (Ethnographia, 1965. 435-445.); MOLNÁR AMBRUS: Egy parasztgazda élete és gazdálkodása a Bihar megyei Sápon (1890-1896) (Agrártörténeti Szemle, 1967. 117-172.); BENCSIK JÁNOS: A gabonafélék takarása, az emberi és állati erővel végzett szemnyerés módja Tiszacsegén a XIX. század végén (DMÉ 1968. 327-355.). Tényanyaguk miatt nélkülözhetetlenek a múlt században megjelent, leíró jellegű művek: ZELIZY DÁNIEL: Debreczen szabad királyi város egyetemes leírása (Debrecen, 1882);.SZÜTS MIHÁLY: Debrecen mezőgazdasága (Debrecen, 1892); uő.: A Debreceni Első Takarékpénztár 50 éves története 1846-1895 (Debrecen, 1896); MAYER EMIL-KONCZ ÁKOS: A debreceni István gőzmalom története 1843-tól 1896-ig (Debrecen, 1898). Az üzem marxista feldolgozása SZŰCS ERNŐ közelesen megjelenő munkájában várható. Hasznosítható adatokat közölnek még SZABÓ ISTVÁN: Az alföldi csárdák pusztulása a szabadságharc után (DKK 1930. 76-80.); BA-