Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

IV. A Habsburg-önkényuralom és a dualizmus kora 1849-1918 Összeállította: Ujlaky Zoltán

LOGH ISTVÁN: Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez. A vákáncsosok (Debrecen, 1936); SZABÓ DEZSŐ: 75 éves a debreceni közúti vasúti közlekedés (Közlekedéstudományi Szemle, 1959. 564-567.). A korabeli demográfiai viszonyok mellett a gazdasági helyzet tanulmányozását is segíti PALUGYAI IMRE: Magyarország története, földrajzi és állami legújabb leírása 1-4. (Pest, 1852*-55); LÁNG LAJOS: Magyarország statisztikája 1-2. (Bp. 1884-87); KLINGER ANDRÁS: A népmozgalom főbb adatai községenként 1901-1968 (Bp. 1969). Településtörténeti problémákat is megold NAGY SÁNDOR: A tiszacsegei Nagymajor (Alföld, 1963. 11. sz. 4756., 12. sz. 47-55.). Gazdaság- és társadalomtörténeti adalékokat egyaránt tartalmaz KOMORÓCZY GYÖRGY és NAGY LÁSZLÓ forráskiadványa: Levelek a múltból (Debrecen, 1954). A kiegyezés utáni közigazgatási intézkedések nyomán módosult a hajdúvárosok önkormányzata. E változásról bő levéltári anyag alapján tájékoztat UJLAKY ZOLTÁN: A hajdúkerület és Hajdú megye képviseleti rendszere 1812-1918 (Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Bp. 1971. 317-334.). Hajdú megye megszervezéséről, első éveiről, korabeli helyzetéről összefüggő képet ad a VARGA GÉZA által szerkesztett Hajdú megye leírása (Debrecen, 1882). Az átalakulással kapcsolatban sűrű egymásutánban hozott rendeleteket RÁSÓ GYULA, SZÍNA Y GYULA és WESZPRÉMY ISTVÁN gyűjtötte össze: Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye (Debrecen, 1888). A Bihar megyei közigazgatás, jelesen a rendészet szervezetéről is beszámol az egykori csendbiztos, OSVÁTH PÁL: Közbiztonságunk múltja és pandurkorom emlékei (Bp. 1905). NAGY MÁRTON memoárjai szintén sok ismeretlen részletet mondanak el a régi Bihar életéről: Régi idők - régi emberek (Nagyvárad, 1925); Régi nevek - régi regék (Nagyvárad, 1927). A bihari részek történetének fontos forrása KEMÉNY G. GÁBOR rendkívül alapos, tartalmas anyagot publikáló sorozata: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában 1-5. (Bp. 1952-71). A debreceni politikai hatalom gyakorlásával kapcsolatos problémák tisztázását kívánja elősegíteni BÁRÁNYI BÉLA eszmefuttatása : Gondolatok az uralkodó elit kérdéséről a debreceni virilizmus kapcsán (1870-1930) (Stúdium I. Debrecen, 1970. 95-107.). Politikai vonatkozásaik miatt különösen értékesek az egyébként ritka sajtótörténeti dolgozatok: EMBER ERNŐ: A debreceni időszaki sajtó 1867-1900 (A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Évkönyve 1955. 1. rész. 261-370., 1956. 77-142.); BÉNYEI MIKLÓS: Egykorú debreceni lapok a párizsi kommünről (Alföld, 1971. 5. sz. 55-61.) A városvezetés szemléletének pozitív irányú változásáról tanúskodnak a művelődéstörténet akkori eseményeit - a színház és a mezőgazdasági akadémia alapítását -, valamint ezen intézmények fejlődését bemutató művek: A debreceni agráríélsőoktatás 100 éve (szerk. Komoróczy György; Bp. 1968); TAAR FERENC-PÁLFI LAJOS-BÉBER LÁSZLÓ: Száz éves a Csokonai Színház (Alföld, 1965. 10. sz. 58-79.); SÁPI LAJOS: A Debreceni Csokonai Színház 100 éves története (DMÉ 1965. 161-197.). A századforduló idején meginduló monopolkapitalista fejlődés országos jelenségeit elemzi BEREND T. IVÁN-RÁNKI GYÖRGY: Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában 1900-1914 (Bp. 1955) és A monopolkapitalizmus kialakulása és uralma Magyarországon 1900-1914 (Bp. 1958). A helyi nagyipar kialakulásáról mindössze egy