Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)
A szerkesztő előszava
A szövegek válogatásánál alapvető szempont volt, hogy ha egy-egy iratról használható kiadás található, a kötetben azt vegyük figyelembe, mert az az olvasók számára hozzáférhetőbb. Magára a levéltári jelzetre csak akkor utaltunk, ha az eredeti irat tanulmányozása komolyabb tudományos igényeket támaszt. Az egyes fejezetekben közölt iratok nem azonos típusú jegyzetapparátussal kerültek a kötetbe. Ismeretes, hogy a Mohács előtti okleveles anyagban található helynevek magyarázata nagyobb körültekintést kíván, mint a későbbieké. Helyenként még arra is szükség volt, hogy külön bibliográfiai utalást közöljünk az irat felhasználásáról; természetes, hogy az 1690 előtti iratoknál az okleveleket magyarázó bevezetések terjedelmesebbek, mint maguk a szövegrészek, hiszen az utóbbiak sokszor csak burkoltan juttatják kifejezésre a társadalmi viszonyokat, ennélfogva felvilágosító magyarázatot kívánnak. Az 1100 utáni időből közölt iratok között viszont több a leíró jellegű, több az eseményközlő, tehát közérthetőbb, mint a korábbi iratok. A szerkesztés ezekre a történelmi körülményekre is figyelemmel volt, amikor az egyes fejezetek összeállításának eltérő módszerét meghagyta. Ismeretes, hogy ma elfogadott szövegkiadási szabályzatunk még nincs. Éppen ezért a szövegek írásmódja a szerkesztő legnagyobb problémáját jelentette. Ahol a közreadott szövegrészek az adott kor hangulatát az írásmódjukkal tükrözik, s elolvasásuk nem jár nagyobb nehézséggel, feleslegesnek tartotta a mai helyesírás szabályainak alkalmazását. Viszont vannak rossz, a maitól erősen eltérő helyesírással megírt szövegek, amelyek átírása éppen oktatási célokból szükséges. Lehet, hogy pl. egy 1945-ben kelt levél, jegyzőkönyv hemzsegő helyesírási hibái a korról is informálnak, a nehéz paraszti munkában megfáradt kezekről tanúskodnak. Ezért a látszólagos ellentmondást tudatos szerkesztési elvként kell értelmezni. Fordítás esetén nyilvánvalóan az új helyesírási szabályzat elvei érvényesültek. A kötet anyaga több szerző gyűjtő és feldolgozó munkájának eredménye. Az okmányt közlő munkatárs nevét mindenkor feltüntettük, hiszen egy-egy fejezet teljes összeállítása egyetlen szerző neve alatt szerepel, míg néhány egyedi irata származhat más gyűjtőtől is. Az egyes fejezeteket bibliográfiai áttekintés egészíti ki, amely a további kutatómunkához kíván segítséget adni. A helytörténet iránt megmutatkozó egyre erősebb érdeklődést könyvészeti ismeretek nélkül nem lehet magasabb színvonalra emelni. A válogatás ellen több észrevétel tehető. Az átvizsgált anyag annyira sokrétű és gazdag, hogy a szerkesztőt szinte megoldhatatlan feladat elé állítja, ha az életnek megannyi részletéről áttekintést kíván nyújtani. A terjedelmi korlátok miatt a szövegeket nem is közölhettük mind egészükben-, a kihagyást mindenütt jeleztük s a kihagyott részek helyére tartalmi utalást tettünk. Miután nem tudományos felhasználásra kerülő forráspublikációt nyújtottunk, minden esetben szükségesnek éreztük a magyar nyelvű fordítást, még szövegközi magyarázatként is. A munka a tudományos kutatásban kevésbé járatos honismereti és helytörténeti szakkörök számára éppúgy segítséget kíván nyújtani, mint az iskolák számára; a fordításszövegek itt is, ott is alkalmasak lesznek az érdeklődés felébresztésére. A további kutatás elmélyültebb adatíeltárást biz-
