Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)
A szerkesztő előszava
A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA Ma már országszerte mind általánossá vált az az igény, hogy egyegy adott terület történetének jelentős mozzanatait feltáró történeti olvasókönyvek kerüljenek kiadásra. Ezt az igényt nevelők és diákok egyre erőteljesebben kifejezésre juttatják a különböző fórumokon. A régen élő törekvés megvalósításával a megyék, sőt nem egy helyen a városok a maguk életének jellemző eseményeiről számolták be olvasókönyvek formájában. Az olvasókönyveknek azonban nagy hátrányuk az, hogy miközben alkalmazkodni igyekeznek a tantervi anyaghoz, az oktatás évi tanmenetéhez, önkéntelenül is olyan kérdésekre figyelnek fel, amelyek az országos életnek egy-egy helyi vetületét mutatják be, tehát mintegy helyi vonatkozásokban kívánják visszatükröztetni az ország egészének állapotát, változásait. Ez a sajátosság végső soron túlzó sematizmusra vezethet, és az a gondolat ébredhet fel az olvasóban, hogy a helytörténet nem egyéb, mint az országos történetnek egyszerű lecsapódása, hogy nincsenek külön sajátosságai, az országostól eltérő mozzanatai. A valóság ezzel szemben az, hogy minden tájnak, nagyobb táji közösségnek, mint amilyen a megye, a szélesebb határú város, a község, bizonyos értelemben önálló élete volt; önálló törekvéseit egyéni eszközökkel igyekezett megvalósítani. Ebből adódtak azok a különbségek, amelyek a helytörténeti forrásokban csapódtak le s érzékeltetésük az olvasókönyvek különös feladata. Kétségtelen, hogy az országon belül a kisebb közösségek minden eltérés mellett is az egész ország fejlődésének vagy visszaesésének részesei voltak, s ha egészségtelen volt az országos politika, a gazdasági helyzet, azt szinte minden község megszenvedte. A lendületesebb fejlődés korszakaiban viszont az országos prosperitásból a falvak jobbágyai, a városok ipari termelői is részesültek. Az általános jellemvonások mellett azonban nem egy vonatkozásban az élet útja a helyi erőviszonyok kedvező vagy kedvezőtlen alakulása miatt eltért egymástól, mint ahogyan azt Debrecen XVIII. századi fejlődése mutatja: a felvilágosodás tudományos eredményei a politikai és egyházi vezetés konzervativizmusa mellett is növelték a város hírnevét. A jelen olvasókönyv mindezeket a nézőpontokat igyekezett figyelembe venni adatgyűjtő módszerében. Szerkezetében igazodik a középiskolai tankönyvek anyagához, s azok időbeosztását veszi alapul, bár néhol el kellett térnie attól.
