Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György

hangzó tanúvallomásukkal egyértelműen megerősítették, hogy Hothaz birtokot az előbb említettek, Petrus fia Dourog, Vrdugnak nevezett Johannes. Dorug fia Nicolaus fiai Nicolaus és Corardus az előbb említett Thoma fia Bekének pénzért eladták. Állításuk bizonyságául, miután meggyőződtünk a teljes igazságról, a jelen írást pecsétünkkel és Zabolch megye szolgabíráinak a pecsétjével megpecsételtük a fent nevezett Dosa fia Paulus mester érdekében. Kelt az említett közgyűlésünk utáni csütörtökön a jelzett helyen, az Úr 1351. esztendejében. Kiad.: Zichy okmánytár II. 459-60. Jegyzet: a) A mai Hajdúhadház. Ford. Sz. E. Az Árpád-korban vidékünkön hatalmas birtokokkal rendelkező Gutkelednembeli családok a XIV. század 30-as éveitől fokozatosan háttérbe szorultak a nagyhatalmú nádor. Debreceni Dózsa, majd fiai elől. A debreceni uradalom ebben az időben terjeszkedik kelet és északkelet felé. A földesurak birtokperei, a faluhatárok erőszakos megsértése ténylegesen mind a jobbágyság életét nehezítették meg, keserítették el. A jobbágyokkal szembeni hatalmaskodásoknak se szeri se száma a XIV. században. 1358. március 13. Mi Kántornak nevezett Brictius mester alispán és Zabolch megye négy szolgabírája adjuk emlékezetül, hogy a Letare vasárnapot követő vasárnapon Kallou faluban megtartott közgyűlésünkön Nogsemien-i Lengéinek mondott János fiai László és Leukus mesterek mások közül felkelve elmondták nekünk, ily módon tiltakozva, hogy az ugyanazon Nogsemieniek közül való István fia István mester, unokatestvérük, Petheu nevezetű, Bagus

1 faluban élő jobbágyuktól, aki hozzájuk tartozik, 50 márka értékű holmit elvett és nekik semmi részt nem akar adni belőle. Kelt a nevezett Kallóuban, a fentírt időben, az Úr 1358. esztendejében. Kiad.: Anjou-kori okmánytár VII. 85-6. Jegyzet: 1. Bagos középkori falura lásd a 16. szemelvény 2. jegyzetét. Ford. Sz. E. 19 Debrecen a tatárjárás után mezővárosi szintre emelkedett, a Debrecen-i család birtokossága idején pedig egy hatalmas uradalom központjává vált. Gazdasági-társadalmi szerkezetére döntően a kereskedelem és a céhes ipar volt a jellemző. Nagy Lajos király híres kiváltságlevelével jogilag is a szabadalmas mezővárosok rangjára emelte. 1361. május 1. Mi Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya . . . jelen levelünkkel mindenkinek, akiket illet, emlékezetül adjuk, hogy figyelembe véve Deb-