Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György

recen város polgárainak, lakóinak s a városhoz tartozó területeken és tar­tozékokon élő embereknek érdemeit, melyeket azok boldogemlékű szeretett Károly, királyi atyánk iránt az ő hűtlen alattvalói és ellenségei ellenében vérük nem kismértékű kiontásával bizonyítottak, majd őszinte alázattal ne­künk megmutatták hűségess egüket, kegyelmesen olyan örök időkre szóló szabadságot biztosítunk nekik, hogy mindenféle peres ügyekben a maguk köréből és maguk által választott ítélő és esküdt bírák útján ítélkezzenek lakostársaik felett s a birodalmunkban régtől fogva érvényes városi szabad­ság alapján teljes joggal és hatalommal hozhassanak ítéletet. Ebből kifo­lyólag akarjuk és meghagyjuk, hogy őket és lakostársaikat sem személyük­ben, sem vagyonúkban az okozott károk vagy vétkeik miatt akár saját föl­desuruk, akár más kívülálló emberek idegen helyen letartóztatni, fogságba vetni ne merészeljék, ellenük ítéletet ne hozhassanak. Hanem bárki, fel­peres vagy alperes, a Debrecen és tartozékai polgárait, lakóit, vagy más személyeket érintő ügyekben csakis Debrecenben tárgyalhasson a törvény s jog előírásainak alkalmazásával. Nektek tehát, főpapok, grófok, várna­gyok, nemesek és bármiféle más méltóságot viselők s jogállású személyek, akik számára jelen levelünk ismertté válik, erős uralkodói parancsunkkal elrendeljük, hogy a jövőben a fent említett Debrecen és tartozékai polgárait és lakosait a számukra nyújtott kegyünk ellenére ne merészeljétek hábor­gatni, zaklatni, hanem hagyjátok őket az általunk engedélyezett lehetősé­gekkel szabadon élni; másként cselekedni ne merészeljetek, evégett feljebb írt kegyünket és a polgárok részére már más levelekkel engedélyezett sza­badságjogot titkos pecsétünkkel megerősítve kiadjuk. Kelt Váradon, a Hús­vét utáni tizenötödik napot követő pénteken, az Úrnak 1361. esztendejében. Jelzete: Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Diplomagyűjtemény Nr. 4. Az oklevelet 1361. jú­nius 14-én kiváltságlevél formájában Lajos király átírta, majd 1364. június 18-án újból megerősítette. Közölte: A hatszáz éves Debrecen. 23-25. 20 A Debreceni család íéríiágon való kihalása után a város és a debreceni uradalom közvetlenül a koronáé lett. Zsigmond több kiváltságlevélben erő­síti meg és bővíti Debrecen városi jogállását. 1405. április 2. Zsigmond Isten kegyelméből Magyarország királya adjuk tudtára min­denkinek, akikre tartozik, hogy ... az ellenséges erők, a bessenyők és ta­tárok, legújabban a törökök támadásainak veszélyessége miatt a királyi vá­rosokat fallal kell körülvenni. Ez a jog Debrecent is megilleti, aminek fejé­ben Debrecen városunk polgárai és lakosai királyi cenzus címén százötven forintot újév napján, hasonlóképpen százötven forintot vagy annak értékét pünkösd napján nekünk és kamaránknak késedelem nélkül fizessenek. A királyi ajtónálló mestereknek pedig újévi ajándékképen nem többet, mint hat arany forintot tartoznak fizetni. Ezen felül főlovászmesterünk részére a szűcsök egy bőrruhát, a zablakészítők egy zablát tartoznak adni, .. . élel­miszereket pedig, mikor mi vagy királyi udvarunk a mi Debrecenünkbe ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom